Természeti katasztrófák tépázzák az agrár-élelmezési rendszereket

Soha a történelemben nem fenyegette az agrár-élelmezési rendszereket ennyi veszély – óriás tüzek, extrém időjárás, kiterjedt sáskajárás és biológiai veszélyek, mint a koronavírus járvány. Megjelenésük nem csupán emberéletekbe kerülhet, de tönkretehet megélhetéseket és súlyos, generációkon átívelő gazdasági következményekkel járhat családok, közösségek, országok, de akár egész kontinensek esetében, olvasható a FAO jelentésében.

Napjainkra a természeti katasztrófák gyakorisága – állítja a tanulmány – megháromszorozódott az 50-60 évvel ezelőttihez képest. Aránytalanul nagy részük sújtja a mezőgazdaságot, melynek jussa 63% (a maradékon az ipar, kereskedelem és turizmus osztozik), továbbá a legkevésbé fejlett és az alacsony- és közepes jövedelmű országokat.

2008 és 2018 között a természeti katasztrófák a fejlődő országoknak több mint 108 milliárd dollárba kerültek a kiesett termény és haszonállat-termelés miatt. Ezek különösen érzékenyen érintik a helyi kistermelők és családi gazdálkodók, állattartók és halászok megélhetését.

A vizsgált időszak során Ázsia volt a leginkább érintett kontinens 49 milliárd dollár veszteséggel, utána Afrika 30 milliárd dollárral és Latin-Amerika és a Karibi-térség 29 milliárd dollárral.

„A COVID-19 okozta felfordulás további családokat és közösségeket hoz aggasztó helyzetbe,” – mondta a FAO főigazgatója Csü Tong-jü a kiadvány előszavában. „A katasztrófák átható következményei azonnali válaszért kiáltanak, hogy jobban megérthessük a kiterjedésüket és dinamikájukat, és integrált, újszerű módon csökkenthessük hatásukat.”

A katasztrófák és válságok mezőgazdasági és élelmezési hatásáról szóló 2021-es FAO tanulmány 457 természeti eseményt vizsgált 109 országban a világ minden pontjáról.

A legnagyobb fenyegetések

A FAO szakértői az aszályt nevezték meg, mint a termelés-veszteségek legfőbb okát, amit az áradások, viharok, betegségek és kártevők, és bozóttüzek követik a sorban. Az alacsony- és közepes-jövedelmű országokban az agráriumban jelentkező károk több mint harmadát a szárazság okozta, 37 milliárd dolláros kárt generálva. Az aszálykárok szinte csak a mezőgazdaságban éreztetik hatásukat, hatásuk 82%-a itt jelentkezik.

A növényi és állati kártevők, betegségek, és fertőzések is fontos problémává léptek elő. Ezek felelnek a növénytermesztésben és állattenyésztésben jelentkező károk 9%-ért, ami a jövőben még magasabb lehet, tekintve a 2020-ban kezdődött súlyos sáskajárást.

Eközben a koronavírus járvány további terhet jelent az agrár-élelmezési rendszereknek, felnagyítva meglévő rendszerszintű problémákat és károsítva életeket, megélhetéseket és gazdaságokat szerte a világon.

Élelmezésbiztonság a katasztrófák korában

A katasztrófák a gazdasági veszteségeken túli következményekkel is bírnak az élelmezésbiztonságot és a táplálkozást tekintve. A FAO tanulmány az első, amely foglalkozik a gazdaságban megjelenő kár táplálkozási hatásával. Becslések szerint a fejlődő országok 2008 és 2018 között a termeléskieséssel együtt 6,9 billió kilokalóriát is veszítettek naponta, ami 7 millió felnőtt ember éves kalóriaigényének felel meg. Latin-Amerikában és a Karibi-térségben ugyanezen időszak alatt egy főre vetítve 975 kcal semmisült meg (a napi szükséglet 40%-a), Afrikában 559 kcal, Ázsiában 283 kcal.

A rezíliens jövő lehetséges

Az ellenálló képesség és a rizikó-csökkentés (vagyis főként a megalapozott döntésekhez szükséges  adatgyűjtést és -elemzést) támogatása kiemelten fontos annak biztosításához, hogy a mezőgazdaság is hozzá tudjon járulni a fenntartható jövőhöz, érvel a FAO tanulmány.

Az innováció, mint a távoli érzékelő berendezések, a térinformatika, drónok és robotok, a mesterséges intelligencia jelentős potenciállal bíró adatgyűjtő eszközök, melyeket a katasztrófaveszély csökkentéséhez is be lehetne vetni.

A hatékony döntéshozatalon és irányításon túl, kulcsfontosságúak a köz- és a magánszféra közötti partnerségek az agrárium kitettségének csökkentéséhez.