A Balaton ma már nem ugyanaz a tó, mint amit akár két évtizeddel ezelőtt ismertünk. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet friss tanulmánya szerint az elmúlt 25 év során átlagosan 1,7 Celsius-fokkal emelkedett a vízhőmérséklet – és ez a változás nemcsak nyári fürdőzéseinket érinti, hanem a tó teljes ökológiai rendszerét átalakítja.
Lassú kezdés, gyorsuló melegedés
Míg a 19. század végétől az 1980-as évekig alig észlelhető volt a hőmérséklet-növekedés, a 21. századra jelentősen felgyorsult az ütem. Jelenleg évente átlagosan 0,07 fokos emelkedést mérnek, télen pedig még ennél is többet: 0,21 fokot. Ez az aprónak tűnő változás a természet számára sokszorosan nagyobb terhet jelent, mint az ember számára.
Hőhullámok a víz alatt
A klímaváltozás egyik leglátványosabb következménye a vízhőmérsékleti hőhullámok számának növekedése. Míg az 1990-es években csak ritkán fordultak elő, ma már évente akár 100 ilyen nap is lehet, amikor a Balaton vize tartósan melegebb, mint amit a történeti adatok alapján a legmelegebb napok 10 százalékában mértek. Az ilyen időszakokban a víz akár 6 fokkal is meghaladhatja az éghajlati normát.
Algavirágzás, oxigénhiány, párolgás – ökológiai dominóeffektus
A felmelegedés nemcsak hőérzetet, hanem változást is hoz: megnő a vízből történő párolgás, gyakrabban alakulnak ki oxigénhiányos állapotok, és felgyorsul az üledékből történő tápanyag-felszabadulás is. Ez utóbbi kedvez az algásodásnak – ahogy azt 2019 nyarán látványosan is tapasztalhattuk –, és egyre nagyobb mértékű eutrofizációt okoz, azaz a tó fokozottan táplálttá válik, ami felborítja az élővilág egyensúlyát.
Megváltozó növényvilág, új jövevények
Az alacsonyabb vízállás és a magasabb hőmérséklet kedvez a nád- és hínárnövényeknek, ugyanakkor teret ad új, inváziós fajok megjelenésének is. A közönséges csavarhínár már 1998 óta meghonosodott a nyugati medencében, és a Hévízi-tó meleg kifolyóvize révén további, melegkedvelő fajok is megtelepedhetnek a tóban.
A 30 fok fölé melegedő vízben a versenyt egyre inkább az olyan fajok nyerik, amelyek képesek alkalmazkodni az oxigénszegény környezethez – például a tócsagaz vagy a nagy tüskéshínár. Ez nemcsak az ökológusokat aggaszthatja, hanem a nyaralókat is: ezek a hínáros növények kellemetlenné tehetik a fürdőzést.
Mediterrán jövő a magyar tengernél?
A kutatók szerint ha a felmelegedés tovább folytatódik, a Balaton ökológiai rendszere a mediterrán, sőt szubtrópusi tavak mintázatát kezdheti követni. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az élővilág, de a tó emberi használata is új kihívások elé néz. A jövő balatoni növényvilága talán már nem az lesz, amit most ismerünk – és az alkalmazkodás kulcskérdéssé válik mind ökológiai, mind társadalmi szinten.
A Balaton vízmelegedése tehát nem pusztán környezeti adat. Ez egy komoly figyelmeztetés: ha nem kezdünk el időben reagálni, a „magyar tenger” olyan irányba változhat, amelyhez se az élővilág, se mi, emberek nem leszünk felkészülve.
