Terméskatasztrófa fenyegeti a kajszibarackot – eltűnhet a hazai barackfőzés hagyománya?

A baracktermelők kilátástalanságát jól jelzi, hogy a Facebookon terjedő szedd magad akciók többsége csak szórványos, szerencsésebb régiókhoz kötődik – főként a Dunántúl, a Kisalföld, illetve Kecskemét környéke mutat némi ellenállást a fagyokkal szemben. Országosan azonban a nagyüzemi baracktermelés jövője kérdéses: a klímaváltozás miatt az utóbbi években már februárban megindul a rügyfakadás, amit rendszeresen visszatérő áprilisi fagyok követnek – ez a folyamat évről évre súlyos károkat okoz.

„Régen 10–15 évente fordult elő nagyobb fagykár, ma már szinte minden évben megtizedeli valamilyen fagy az állományt”

– mondta Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője. A szakember szerint nem látszik a gazdasági racionalitása annak, hogy itthon fóliasátras technológiákat vezessenek be a kajszibarack védelmére. Ez pedig azt jelenti, hogy a termesztés jórészt a házikertekre korlátozódhat, míg a nagyüzemi modell gyakorlatilag megszűnhet.

A lekvárfőzést idén érdemes elengedni – figyelmeztetett Bűdi Zsolt Attila, a Bács-Zöldért vezetője is. Mint mondta, még azok a termelők is, akik némi gyümölcsöt betakaríthatnak, 70–80%-os érettségnél kezdik a szüretet, ami nem megfelelő minőségű lekvárhoz. A teljesen beérett gyümölcs ráadásul idén gyakorlatilag elérhetetlen – így a végeredmény is gyenge lenne, miközben az árak 1800–2000 forint körül mozognak kilónként.

Aki mégis szeretne barackot szedni, néhány kisebb gazdaságban találhat még lehetőséget – például Tökön, Szobon, Érden vagy Fertőszentmiklóson. Ezeken a helyeken általában előzetes bejelentkezés szükséges, és a kínálat is korlátozott.

A jövő pedig egyre borúsabbnak tűnik. Braunmüller szerint Magyarország várhatóan egyre inkább importra fog szorulni barackból is – bár idén a legnagyobb exportőr, Törökország is súlyos fagykárokat szenvedett, így egész Európában szűkös lehet a kínálat. A hazai termesztés fenntartásához elengedhetetlen lenne a fajtakísérletek újraindítása, de jelenleg sem állami, sem egyetemi szinten nem folyik rendszerszintű kutatás. Így a kajszitermesztés ma inkább szerencsejáték, mint tudatos agrárvállalkozás.