Terjed a dobozos bor

Elsősorban hordozhatósága és kicsi mérete miatt terjedt el a dobozos bor, amely nemcsak kényelmesebb, mint az üveges változatot cipelni, hanem sokak szerint környezetkímélőbb megoldás is – írja az origo.

fotó: origo, afp/Getty Images/Justin Sullivan

Egyre inkább terjednek a 0,25 literes kiszerelésben kapható dobozos borok. Erre világít rá a Nielsen felmérése is, amelyből kiderül, hogy tavaly az Egyesült Államokban 67 százalékkal nőtt a dobozos borok eladása, összességében 75 millió egységet adtak el.

A legtöbb dobozos borokat árusító cég úgy reklámozza termékeit, hogy azok sokkal környezetbarátabbak, mint a hagyományos üveges kiszerelésben kapható palackozott borok.

Azonban nemcsak az ital tárolásán múlik minden, hiszen az is nagyon sokat számít, hogyan dolgozza fel a szőlőt egy borászat, de ugyanilyen fontos lehet, hogy milyen módszerekkel termesztik a szőlőt.
Az iparág kritikusai régóta támadnak azzal, hogy a borászatok rengeteg szemetet termelnek, ráadásul hatalmas a szénlábnyomuk is.
Egy 2011-es kutatás szerint a borosüvegek 70 százaléka kötött ki szemétlerakókban, de a termék hűtött rakterű kamionokban való szállítása sem csökkenti a környezetszennyezést. Ráadásul az üvegek nagysága és formája, valamint törékenysége miatt a csomagolásuk sem egyszerű.

A bormárkák három kulcsfontosságú területen szeretnének zöldebbé vállni: a szállítás, tároló csomagolás gyártása és annak újrahasznosítása. Az alumíniumdobozokat sokkal egyszerűbb újrahasznosítani, de kisebb súlyuk miatt a szállítást is megkönnyítik.

Előfordul az is, hogy a dobozos borokat gyártó cégek honlapjaikon úgy hirdetik terméküket, hogy az újrahasznosítható, az üveg pedig nem. Ez viszont nem igaz, hiszen mindkét anyag újrahasznosítható, a különbség csak az újrahasznosítás módjában van.

Az alumínium dobozokat világszerte 69 százalékban hasznosítják újra, ráadásul az eredeti előállítás energiafelhasználásának csupán 5 százalékába kerül.
A legtöbb piacon lévő alumíniumdoboz emiatt teljes mértékben újrahasznosított dobozokból készült. A módszer nemcsak hatékony hanem gyors is, mivel az újrahasznosítás megkezdését követően akár már 60 nap után is újra a boltok polcain lehet a doboz.

Az üveg esetében nem ennyire egyszerű a helyzet. Az egyik probléma, hogy a vásárlók sokkal kevésbé hajlamosak az üveg újrahasznosítására. Ehhez hozzájárul, hogy sok országban szín alapján kell szelektálni az üvegpalackokat, vagy el kell róluk távolítani a címkét. Ezzel szemben az alumínium dobozokat csak be kell dobni a kukába.

A boroknál a szállítás jelenti a környezetre gyakorolt legnagyobb hatást.

Ugyan az alumínium dobozokat egyszerűbb szállítani, de az üvegpalackok nagyobb mennyiségű folyadék befogadására képesek. Mégis ha alumínium dobozokban szállítjuk a bort az fele annyi helyet foglal, mint az üvegpalackos szállítás. Így két teherautó helyett, eggyel is el lehet szállítani azonos mennyiséget. A borospalackok formája miatt mindig maradni fog fölösleges, kihasználatlan hely, míg az alumínium dobozok könnyen egymás tetejére pakolhatóak, kevés kihasználatlan helyet hagynak, ráadásul könnyebbek is.

A vállalatok számára tehát kiadáscsökkentő megoldás, ha az üvegről áttérnek az alumíniumra. Ennek értelmében a termékek végső árát is csökkenteni szokták a cégek, ezért gyakran olcsóbb az alumíniumdobozban lévő bor, mint az üveges kiszerelésben kapható. A vásárlók számára viszont az ár és a kiszerelés gyakran visszataszító, hiszen azt gondolják, hogy egy gyengébb minőségű termékről van szó. A szakértők szerint, amíg az emberek gondolkodásmódja nem változik meg, addig továbbra is népszerű lesz az üveges megoldás. (origo)