Teret nyernek a sörspecialitások

A négy hazai gyárat tömörítő Magyar Sörgyártók Szövetsége szerint, a közterhek, az energia- és anyagköltségek növekedése ellenére tavaly is növekedést ért el a magyar söripar: a szövetség tagjai közösen 5,6 százalékkal növelték eladási számaikat. A 2006-ban értékesített 7152 ezer hektoliter sör mintegy 68 százaléka továbbra is a Magyarországon népszerű világos kategóriából került ki. A magyarországi söripar szereplőinek tavaly leg­inkább a jövedéki adó ismételt, 20, majd újabb 7 százalékos emelése, az anyagköltség és az energiaárak növekedése okozott gondot. A nem túlságosan kedvező piaci tendenciák ugyanakkor nem tették lehetővé a sörgyárak számára, hogy a kiadások növekedését a fogyasztói árban érvényesítsék. A fokozódó terhek ellenére 2006-ban a söripar al­kal­maz­ko­dó­ké­pes­sé­géről is tanúságot tett: az értékesítés terén az élelmi­szer­iparon belül is ki­emel­ke­dő­nek számító 5,6 százalékos növekedést ért el.
Az egy főre jutó, évenkénti 70 liter körüli magyarországi sörfogyasztás évek óta stabilnak mondható. Európában ezzel az értékkela kevésbé sörös nemzetek közé tartozunk.
A forgalmazott sörök jelentős része a közkedvelt mainstream márkák közül kerül ki. Az utóbbi években a sörgyárak sikeres márkaépítési stratégiájának köszönhetően nőtt a prémium kategóriájú sörök értékesítése. Ezzel együtt igen jelentősen nőtt a specialitások kategóriájába tartozó sörök eladása is: míg 2005-ben csak minden negyvenedik, addig 2006-ra minden nyolcadik eladott hektoliter tartozott ebbe a kategóriába.

Nőni fognak a sörárak
Az értékesítés üteménél gyorsabban nőnek a söripar anyag jellegű költségei: míg az értékesítés 5,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest, addig közel 20 százalékkal többet fordított a söripar csomagolóanyagokra, és több mint 20 százalékkal nőttek az energiaköltségek. A magyar sörgyártókat is érinti a mezőgazdasági termékek világpiacán tapasztalható ár­emel­kedés, mivel nagy mennyiségben használnak fel elsősorban árpát és komlót, de búzát és kukoricát is.
A gyártóktól szerzett információból kiderül, hogy a villamos energia árának jelentős emelkedése mellett a söripar fő alapanyagának tekinthető maláta árának fajtától függő 40-90 százalékos, valamint a komló átlagosan 30-40 százalékos drágulása hamarosan megjelenik az árakban is. A magyar sörgyártók az áremelkedéseket már nem tudják belső tartalékaikból kigazdálkodni, ezért idén 5-10 százalékos átlagos fogyasztói áremelésre lehet számítani.
Tavaly az értékesítési kategóriákban kisebb mértékű átrendeződés is tapasztalható térfogatban mérve az üveges sörök eladása nőtt, a csapolt sör értékesítése pedig minimálisan csökkent, ugyanakkor 220 ezer hektoliterrel, két százalékkal növekedett a dobozban eladott sör mennyisége. Folytatódott az alkoholmentes sörök fogyasztásának csökkenése, annak ellenére, hogy a magyar sörgyárak kínálata megfelelő.

Felelősségvállalás és marketing
A Magyar Sörgyártók Szövetsége jelentéséből az is kiderül, hogy az iparági érdekvédelem mellett 2006-ban kereskedelmi önszabályozó kódexet fogadtak el A szövetség kitűzött céljaihoz igazodva 2006-ban megismételte a 2005-ben indított JÓFEJ (Józan, Felelős Járművezető) elnevezésű kampányát. Az iparág társadalmi felelősségvállalását hangsúlyozza a fiatalok kiszolgálását tiltó felirat elkészítése és kihelyezése a sörgyárakkal szerződésben álló eladási helyeken, vendéglátóegységekben, valamint a Magyar Vöröskereszttel és az Országos Vérellátó Szolgálattal közösen az ország négy nagyvárosában megrendezett véradó nap is.
Minden évben nagy érdeklődés kíséri a szövetség „Sörözni Jó!” címmel meghirdetett fotópályázatait, amely a sörfogyasztók kreativitását hivatott megmozgatni. A Magyar Sörgyártók Szövetsége idén első alkalommal rendezte meg a sörkultúra ünnepét, Szent Arnold napját, június 24-én a Budai Vár gótikus udvarán.