Tényleg nyer a magyar gyümölcs a chipsadón?

A hétfőn elfogadott, szeptembertől hatályba lépő népegészségügyi termékadó, közismertebb nevén chipsadó egyik nyertese a Vidékfejlesztési Minisztérium szerint a hazai mezőgazdaság lehet. Segíti ugyanis a helyi termelés és az élelmiszerbiztonság megerősítését. A gyakorlatban viszont nem biztos, hogy ilyen egyszerű a helyzet – írja az mfor.hu.

Az tény, hogy egyre égetőbb szükség lenne a hazai zöldség-gyümölcstermesztési ágazat és a fogyasztás fellendítésére, hiszen előbbinek kemény korlátozók között kell működnie (zöldség-gyümölcs esetében csak a magyarok harmada nézi, hogy hazait vegyen), ráadásul az utóbbi években az időjárási viszontagságok is megnehezítették a gazdák helyzetét. A lakosság fogyasztása pedig inkább stagnáló tendenciát mutat, ráadásul a hazai termékek időnként háttérbe szorulnak – mondta Mártonffy Béla, a FruitVeb Szakmaközi Szervezet elnöke.

Első gondolatra akár tűnhet úgy is, hogy a chipsadó bevezetése növelheti a gyümölcsfogyasztást hazánkban, a probléma viszont az, hogy a friss, idény jellegű, feldolgozatlan élelmiszerek nem helyettesítői a megadóztatott termékeknek (chipsek, energiaitalok, magas cukor- és sótartalmú előrecsomagolt élelmiszereknek). Az ilyen típusú ösztönzők pedig sokszor nem sokat érnek, hiszen, aki például hozzászokott a napi egy energiaital elfogyasztásához, az valószínűleg az áremelkedés után is ugyanúgy fogyasztani fogja – maximum olcsóbb fajtát választ.

Mártonffy Béla véleménye szerint a chipsadó bevezetése mindenképpen a gyümölcsökre irányíthatja a figyelmet. Az elképzelés viszont akkor működhet, ha sikerül kellően erős marketinget társítani a hazai zöldség-gyümölcs fogyasztás ösztönzése mellé. Példaként kiemelte a már 10 éve futó „Egyen zöldséget egy nap háromszor háromfélét” programot, ami részben a népegészségügyi helyzet javítását szolgálja, másrészt pedig a termelés ösztönzését.

Az elmúlt hónapokban csak az élelmiszerárak drasztikus emelkedéséről lehetett hallani, mely a zöldségeket és a gyümölcsöket sem hagyta érintetlenül. Bár a mezőgazdasági termékek árát sok minden befolyásolja. Ugyanis hiába lehetnénk például alma-nagyhatalom is (ráadásul a fogyasztás szempontjából is élen áll ez a gyümölcsféle), hiszen minden környezeti és szakismereti feltétel adott hozzá, az ültetvények öregek, az időjárás pedig évről évre megtizedeli a gyümölcskezdeményeket. Így, ami végül megfelel a minőségi követelményeknek, csak magas áron kerülhet az üzletek polcaira – az alacsony terméshozam és a magas önköltségi ár miatt is. A magyar termékeknek ráadásul versenyeznie kell az olcsóbb importtal is. Erre nagyon jó példa a nyár legkedveltebb gyümölcse, a dinnye is. Az elmúlt években pont amiatt kerültek nehéz helyzetbe a gazdák, mert az olcsó import dinnye letörte a hazai felvásárlói árakat, így igaz, volt olcsó gyümölcs a boltokban, az viszont nem biztos, hogy hazai volt.

A chipsadó egy egyfázisú adó, ez pedig azt jelenti, hogy az áru értékesítőjének kell azt megfizetni. Mivel ez többletkiadást jelent számára, így növeli a termék nettó árát (vagyis az előállítási költséget emeli) szinte elképzelhetetlen, hogy ne építené be a fogyasztói árba, ezzel hárítva át azt a vásárlóra. A fő cél ezzel a népesség egészséges táplálkozás irányába történő terelése, hiszen nemzetközi összehasonlításban elég elkeserítő a helyzetünk. Az azonban érdekes, hogy a chipsadó a köztudottan egészségtelen magas zsírtartalmú élelmiszerekre nem vonatkozik. Változás azonban még lehet, hiszen Lázár János, még a héten szeretne benyújtani egy indítványt, mely a gyorséttermek által kínált ételekre vonatkozna.

Nemzetközi viszonylatban nem jelent újdonságot a chipsadó, hiszen Európában és Amerikában is egyre erősödnek azok a hangok, melyek az egészségtelen ételek fogyasztását a rájuk kivetett büntető adókkal kívánják mérsékelni. A kontinensünkön Dánia volt az első, aki 2010-ben adót vetett ki a magas cukor- és zsírtartalmú élelmiszerekre – olvasható az e|n|w|c Natlacen Walderdorff Cancola nemzetközi ügyvédi iroda által készített legfrissebb elemzésben.