Tények és tévhitek a szlovák árucseréről

Szlovákia, mint a magyar agrárexport 5. legjelentősebb célpiaca, import tekintetében is kiemelkedő jelentőséggel bír. Északi szomszédunk az első öt legjelentősebb élelmiszer-szállítónk között található. Kereskedelmi mérlegtöbblet tekintetében a szlovák piac hatodik legjelentősebb mezőgazdasági és élelmiszer- ipari egyenlegképző piacunknak számít.A szlovák piac jelentőségét az is aláhúzza, hogy a Visegrádi Csoport országai között egyedül Szlovákiával pozitív az agrár-külkereskedelmi mérlegünk. Mind a lengyel, mind a cseh reláció deficites a számunkra. 2002. és 2007. között a kétoldalú agrárkülkereskedelem Szlovákiával is deficites volt a mi szemszögünkből, és csak 2008- ban tudtunk ismét kereskedelmi többletet realizálni. A 2009-es év is pozitívumot hozott.

Diverzifikált volt az exportboom

A 2008-as 54 százalékos piacbővülés mögött rendkívül diverzifikált termékexport-bővülés húzódik meg. Jelentős árunövekedést értek el a következők: hús és hústermék (172%), tejtermék (186,4%), gabonafélék (224%), malomipari termékek(177,7%), állati és növényi zsírok (141%), cukor és cukoráru (143,3%), italok (135%), élelmiszer-ipari melléktermékek (158,8%), olajos magvak (419%). A felsoroltakon kívül mintegy másfélszeresére nőtt az élőállat-, a gyümölcs-, a kávé-, tea- és fűszerexportunk, illetve a húsból, halból készült készételek exportja. Kisebb növekmény jellemezte a zöldségexportot is.

A 2009-es agrárkivitel esetében is nőtt jó néhány termékünk exportja. Intenzív bővülés jellemezte például a hús és hústermékek, az élő állat, az olajos magvak,
az állati és növényi zsírok és a cukor, valamint a cukoráru exportját. Ezek a növekvő tételek adták 2009-ben az éves export mintegy 56 százalékát. Csökkent viszont az exportunk a tejtermékek, a gabonafélék, a malomipari termékek, a kakaó és kakaókészítmények, a lisztes áru, illetve a gabonakészítmények és az élelmiszer-ipari melléktermékek tekintetében.

Már nem tejcentrikus a szlovák import

Az importstruktúra szintén rendkívül diverzifikált. Míg a 90-es évek második felében a legmarkánsabb importtermékkört a tejtermékek adták, addig 2008-ra több termékkör is megközelítette, vagy egyes esetekben túl is szárnyalta a szlovák tejtermékek
importértékét. Az importnövekmény alakulására jellemző példa, hogy az 1995-ben még mintegy 6 707 tonnás tejtermék-behozatal 2008-ra majd 8-szorosára, 51 441 tonnára nőtt. Importérték tekintetében pedig 23-szoros a növekmény, 1,8-ról 41,3
millió euróra nőtt a szlovákiai tejtermékimport. Importszerkezeten belüli súlya
mégis csökkent, 23 százalékról 16,2 százalékra, amit az időközben 33-szorosára
nőtt behozatal magyaráz. A 2008-as szlovák importban mégsem a tejtermékek dominálnak, ugyanis az italok, szeszek behozatala a maga közel 56 millió eurós összegével 22 százalékra emelte ennek a termékcsoportnak az importon belüli részesedését. A szlovák-magyar agrártermék-forgalom alakulásában fordulópontot jelentett az uniós tagság. Természetesen volt néhány lendületes importot megvalósító termék 2004 előtt is, azonban az igazi lökést az importnak a vámhatárok eltörlése adta.

Bezavarhat a regionális beszerzés

A szlovák-magyar kétoldalú agrár- és élelmiszertermék-kereskedelemben több, a formális logikán túlnyúló, első látásra akár értelmetlennek is tűnő termékcsere zajlik. A termékforgalom mozgatórugóit kereső, konzervatívabb érdeklődő legalábbis megütközik az olyan típusú termékforgalmon, ahol az import lényegesen drágább, mint az export, vagy az intenzív termékcsere mennyiségben és értékben megközelítően hasonló, vagy közel azonos nagyságrendben zajlik. Az értelmetlennek tűnő termékcsere mögött egyes vélemények szerint a multinacionális
kiskereskedelmi láncok regionális beszerzési politikájához igazodó termékmozgás húzódik meg, maga a jelenség azonban a statisztikából egyelőre nem deríthető ki.