Telepátia és gondolatolvasás: az adóhivatal új szuperképességei

Szerző: Trademagazin Dátum: 2025. 02. 20. 10:39

„Az adóhivatal manapság a mágia határait súroló és mentalistákat megszégyenítő módon tudja, hogy kit érdemes ellenőriznie, és egyre biztosabb kézzel választja ki azokat az adózókat, ahol van értelme a vizsgálatnak, és ténylegesen valamilyen hibát, eltérést, ne adj, isten, csalást fog találni.” – figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója. Az egyre javuló találati arányt valójában a digitalizáció és az általunk átadott adatok teszik lehetővé, melyre célzott kiválasztási rendszerek és az egyedi kockázatelemzési eljárások épülnek. Idén a hatóság új eljárások bevezetésével és a már használt eljárások kiterjesztésével szeretné az adatokat megtisztítani, hogy még pontosabban célozhasson.

A cégek által összeállított vagy valós időben továbbított adatok: az online számla- és pénztárgép, a fuvarozás online adatszolgáltatásai, a magánszemélyekkel kapcsolatos bejelentések, a társaságiadó-bevallások, a transzferár adatszolgáltatások tömegei elképzelhetetlenül nagy digitális adatvagyonná állnak össze az adóhatóság kezében, amelyet ma már a mesterséges intelligencia segítségével elemeznek, és így könnyen kiszúrják az ellentmondásokat.

Idén a hatóság küldetése az adattisztítás, hogy a beérkező adatok minél pontosabbak és megbízhatóbbak legyenek. Hiszen ez még hatékonyabbá teszi majd a hatósági adóellenőrzéseket, ebből kiindulva tudják felépíteni az adózói életutat elemző, viselkedés-előrejelző modelleket. Ennek érdekében új módszert vezettek be, az adategyeztetési eljárást. Első körben az áfa- és a társadalombiztosítási információk tisztításra fogják alkalmazni, pl. ha egy vállalkozás és üzleti partnere eltérő adatokat szolgáltatnak az online számla- és pénztárgép rendszerekben, vagy ha a magánszemélyek munkáltatói bejelentése elmarad. Az adategyeztetésre felszólított adózónak 15 napon belül kell tisztáznia az eltéréseket, különben 300 ezer forintos mulasztási bírsággal sújthatják.

Adategyeztetésre mesterséges intelligencia szoftverek segítségével választják ki az adózókat, tehát az ellenőrzés emberi beavatkozás nélkül, vagy minimális emberi interakció mellett megy majd végbe, és hamarosan a mulasztási bírságok kiszabása is automatikussá válik. És bár ez könnyű pénz, a hatóságok elsődleges érdeke mégsem a bírságok halmozása, hanem az adatok tisztítása, mellyel az igazán nagy csalások felderítéséhez szerezhetnek további muníciót.

A már korábban is alkalmazott jogkövetési eljárást pedig új területre terjesztik ki: Idén a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekre, a transzferárazásra. Várhatóan a tartalmi ellentmondások feltárására fogják használni, hiszen – többek között a társasági-adóbevallás mellékleteként elkészülő transzferár adatszolgáltatásnak köszönhetően – már ezen a területen is olyan mennyiségű adat áll rendelkezésükre, amely alapján statisztikailag lehet jelezni az eltéréseket. Ez ugyanis a nyilvántartásokban szereplő következtetéseket összegzi egy jól strukturált, egymással is összehasonlítható, elemezhető adatbázisba gyűjtve. Így felszínre kerülhetnek a nyilvántartások, a társasági adóbevallásban beadott adatszolgáltatások és a pénzügyi beszámoló ellentmondásai, könnyen fény derülhet a kapcsolt felek között torzított árazásra. Ráadásul a jogkövetési vizsgálatokkal a folyamatban lévő adóév kapcsolt felek közötti árazását is szabadon vizsgálhatják.

2023-ban az összes vizsgálatnak már csak alig több mint 6%-a volt klasszikus adóellenőrzés, a többi adatgyűjtésre és egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló jogkövetési vizsgálat volt. Ilyenkor vizsgálják, hogy az adózó határidőben eleget tett-e jogszabály által előírt kötelezettségeinek, ellenőrizhetik a bevallásokban szereplő állítások valóságtartalmát úgy, hogy mindez nem eredményez adóellenőrzési szempontból lezárt időszakot. Éppen ezért ugyanarra az időszakra többször is el lehet végezni a jogkövetési vizsgálatot, de ez alatt az adózónak lehetősége van és javasolt is önellenőrzést benyújtani.

Ha a vizsgálat mulasztást tár fel, terhelő megállapítást nem tehet, adókülönbözetet és adóbírságot nem, legfeljebb mulasztási bírságot szabhat ki, azonban a vizsgálat nagyobb hiba esetén átfordítható klasszikus adóellenőrzésbe, amelyben már kiszabható büntetés.

A fent említett változásokkal még nem is zárult le az adatok elemzését lehetővé tevő digitalizációs folyamat. 2025. július 1-jétől kerül bevezetésre az új e-Nyugta rendszer, mellyel teljeskörűvé válik a termékekről és szolgálatásokról kiállított bizonylatok transzparenciája hazánkban. Ahogy az Európai Unió is elindult ezen az úton a VIDA (VAT in digital age) intézkedésekkel. Ennek részeként fokozatosan bevezetik az elektronikus számlázáson alapuló közel valós idejű digitális jelentéstételt az EU-ban határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások számára, és egységesítik az áfanyilvántartást és regisztrációt várhatóan 2030-ra. Ezzel EU-s szinten harmonizált és digitális eszközökkel támogatott áfaadminisztrációs rendszer alakul majd ki, mely az adóhatóságok számára hiteles tranzakciós adatokat biztosít valós időben, ami jelentős fegyver lehet az adóelkerülés elleni küzdelemben, immár nem csupán lokális, hanem nemzetközi szinten is.

„Mindezekre tekintettel, a cégek nem halogathatják tovább adataik, adatszolgáltatási és compliance folyamataik áttekintését. Ugyanis a hibás adatok kellemetlen vizsgálatokat eredményezhetnek, az előírásoknak ellentmondó folyamatok fellett pedig egyre kevésbé fog elsiklani a hatóság figyelme.”

– hangsúlyozta Jancsa-Pék Judit.