Tejjel folyó évtized

Az EU tejpiaci szabályozása 2015-től megszünteti a 30 éve működő kvótarendszert. Előre láthatólag a kvótarendszer kivezetése középtávon átrajzolja majd Európa „tejágazati térképét”, érvényesítve egy kiélezettebb piaci versenyt és egy ehhez kapcsolódó területi átrendeződést.

A magyar termelők és feldolgozók nagyon tartanak a jövő év márciusát követő időszaktól. Hazánknak több mint 2 milliárd liter kvótája volt, de ebből csak 1,5 milliárd litert tudott teljesíteni. Ugyanakkor az olaszok, a németek, vagy a hollandok jóval több tejet dobtak eddig is a piacra, mint amennyi a kvótájuk volt, csak eddig emiatt büntetést fizettek, literenként 20 forintot. Március után viszont mindenki annyi tejet szállít, amennyit tud, megszűnik a korlátozás. Várhatóan hazánkba még inkább áramlik majd az olcsó import, kiszorítva ezzel a hazai tejet.

Az Európai Bizottság középtávú prognózisa szerint az EU tehéntejtermelése 2024-re elérheti a 166,6 millió tonnát, ami 10,5 százalékkal több a 2013. évinél. Az EU-15-ben a tehéntej termelése 11,5 százalékkal 140 millió tonnára, az EU-13-ban 5 százalékkal 26,6 millió tonnára emelkedhet. A tejfelvásárlás előreláthatóan 12 százalékkal nő, míg a közvetlen értékesítés 12 százalékkal csökken.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet által közzétette jelentésből kitetszik, hogy a felvásárlás termelésből való részaránya országonként jelentős eltérést mutat, Romániában mindössze 20, Észtországban 90 százalék. Az EU-13-ban a tejfeldolgozók várhatóan több tejet vásárolnak fel, ugyanakkor a közvetlen értékesítés csökken. A tejhozam 2024-re 7528 kilógrammot érhet el, ami 16 százalékkal haladja meg a 2013. évit. A tejhozam az EU-15-ben 14 százalékkal 8015 kg/tehénre, az EU-13-ban 22 százalékkal 5701 kg/tehénre emelkedhet a vizsgált időszakban. Az EU-13-ban az erőteljes tejhozamnövekedést az uniós átlagtól való lényeges elmaradás, míg az EU-15-ben az állatok génállományának fejlődése és a hatékonyabb fejőrobotok használata okozhatja.

A tejhasznú tehénállomány 2024-re várhatóan 5 százalékkal 22,1 millió egyedre csökken a 2013. évihez viszonyítva. A tejhasznú tehenek száma az EU-13-ban 13 százalékkal, az EU-15-ben két százalékkal csökkenhet. A 2012-2014 közötti időszakban megfigyelhető növekvő tendenciát 2015-től ismét csökkenés követheti.

Az EU tejtermelése várhatóan az alacsony termelési költségű régiókban (Dánia, Németország, Írország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország és az Egyesült Királyság) koncentrálódik, ahol a tejtermelők és a tejfeldolgozók az elmúlt években jelentős beruházásokat hajtottak végre. A 2012 és 2014 között bejelentett vagy befejezett beruházások fele tejporító, 20 százaléka sajtfeldolgozó volt, így az unióban elsősorban a tejpor és a sajt előállítása bővülhet. A sovány tejpor termelése 42,5, a tejsavóé 21, a teljes tejporé 19,5, a vajé 14,5 százalékkal, a sajté 14 százalékkal, a friss tejtermékeké 3,5 százalékkal emelkedhet 2013 és 2024 között. A sajt termelésnövekedésének teljes mennyisége, a tejsavó 85, a teljes tejpor 82,5, a sovány tejpor 77, a vaj 74, a friss tejtermékek 60 százaléka a régi EU-15 tagországaiból származhat.

A prognózis szerint a felvásárlás növekedése várható a fenti országok mellett Ausztriában, Romániában, Belgiumban, Észtországban, Bulgáriában, Litvániában, Horvátországban, Luxemburgban, Szlovéniában és Cipruson. Ugyanakkor csökkenhet Szlovákia, Portugália,
Görögország, Finnország, Magyarország, Svédország, Olaszország, Csehország, Spanyolország tejfelvásárlása 2014 és 2024 között. Olaszország a kisebb hozzáadott értékű termékek előállításához továbbra is jelentős mennyiségű nyerstejet importálhat, ami visszafoghatja a tejtermelésének a növekedését. Az Európai Unióban Németországot és Franciaországot követően Lengyelországban emelkedhet a legerőteljesebben a tejfelvásárlás, ami kedvezőtlenül hathat a környező országok, köztük Magyarország és Csehország tejpiaci kilátásaira. (munkatársunktól)