Taxonómia-rendelet: komoly a lemaradásunk
Komoly lemaradásban vannak a tőzsdén jegyzett magyar vállalatok a fenntarthatóság területén – mutat rá az EY 17 EU-tagállamban összesen 320 társaságot vizsgáló tanulmánya.
A cikk a Trade magazin 2023/11. lapszámában olvasható.
Az Európai Unió célja, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon, ezért a következő években egyre több cég, köztük kkv-k gazdasági tevékenységét is szabályozná. A változás idehaza több mint ezer magyarországi székhelyű szervezetet érinthet, ezért a vállalkozásoknak érdemes mielőbb felmérniük, vonatkozik-e rájuk az úgynevezett Taxonómia-rendelet.
2021-ben az EU a Taxonómia-rendelettel létrehozott egy közös nyelvet, amely minden tagállamban egységesíti, mi minősül fenntartható gazdasági tevékenységnek és mi nem. A rendszer feladata, hogy az árbevétel, a működési költségek (OPEX) és a tőkekiadások (CAPEX) vizsgálatakor objektív mércével el lehessen dönteni, hogy egy társaság pozitív hatással van-e a környezetre.
Az elemzés szerint a tőzsdén jegyzett és NFRD (nem pénzügyi beszámolási irányelv) köteles magyar vállalatoknak mindössze 55%-a tett közzé a Taxonómiának megfelelő jelentést. Annak ellenére, hogy a hazai cégek árbevételének átlagosan akár negyede (25%) fenntartható tevékenységből származhatna, a gyakorlatban ez csupán 1%-ot tesz ki. Emiatt az EU-s országok közül Magyarországon a legnagyobb az eltérés a potenciális és a tényleges fenntartható árbevétel között.
Amíg a vizsgált országokban a fenntartható tőkeberuházások (CapEx) átlagos aránya 15%-ot ért el, addig Magyarországon ez az érték az egyik legalacsonyabb, csupán 4% volt. Ennek fő oka, hogy jelenleg még nem a Taxonómia szabályai szerint fektetnek be a mobilitás, a technológia, valamint a média és távközlési ágazatokban. A fenntarthatónak ítélhető működési költségek (OpEx) átlagos aránya nemzetközi szinten 12%-ot tett ki, míg Magyarországon a mutató mindössze átlagosan 1%. //
Kapcsolódó cikkeink
Minőség, fenntarthatóság, innováció: saját márkás papírtermékcsaládot mutatott be a B+N Referencia Zrt.
Saját márkás papírtermékcsaládot hozott létre HYGON márkanév alatt a B+N…
Tovább olvasom >Az ESG nem kampány, hanem stratégia – A fenntarthatóság új arca a vállalati kommunikációban
A környezeti, társadalmi és irányítási szempontok – azaz az ESG…
Tovább olvasom >Tavaszi átalakulás az állami támogatások egy fontos rendszerében: így változhatnak a szabályok
Jelentős változáson mehet keresztül idén tavasszal az egyedi kormánydöntés alapján…
Tovább olvasom >További cikkeink
Komoly átalakulásban a magyar tésztapiac
A szokások változása alapjaiban formálják át a magyar tésztapiacot –…
Tovább olvasom >Magyar Édességgyártók Szövetsége: stagnáló piacon egyensúlyoz a magyar édesipar
A hazai édesipar számára mennyiségben stagnáló piacot hozott 2024, és…
Tovább olvasom >Linamar és Gallicoop vezeti továbbra is a Békés vármegyei TOP100 vállalati listát
Továbbra is a Linamar Hungary Zrt. és a Gallicoop Zrt.…
Tovább olvasom >