Távoli, de nyitott kapu: Üzbegisztánban látnak lehetőséget a magyar cégek

Szerző: Trademagazin Dátum: 2025. 05. 23. 11:20

🎧 Hallgasd a cikket: Nyelv: Sebesség: 1.05×

Bár földrajzilag és kulturálisan is távoli, Üzbegisztán az egyik legígéretesebb új piac lehet a magyar vállalatok számára – legalábbis ezt sugallja a május 20-án Budapesten megtartott üzbég–magyar üzleti fórum, ahol a két ország legmagasabb szintű politikai és gazdasági döntéshozói ültek egy asztalhoz – írja a Telex friss cikkében.

A találkozó az OTP és az üzbég Ipoteka Bank korábbi megállapodására építve azt a célt szolgálta, hogy újabb magyar vállalatokat vonjanak be a közép-ázsiai ország fejlesztésébe. Az üzbég elnök, Savkat Mirzijojev személyes jelenlétével is nyomatékosította: országa nyitott a magyar tőkére, különösen a pénzügyi, mezőgazdasági, ipari parkfejlesztési, energetikai és távközlési szektorban.

A találkozón olyan ismert hazai vállalatvezetők vettek részt, mint Csányi Sándor (OTP), Hernádi Zsolt (Mol), Jellinek Dániel (Indotek), Jászai Gellért (4iG), vagy Szíjj László (Duna Aszfalt). Többen már konkrét üzbég érdekeltségekkel is rendelkeznek: az OTP a már nyereséges Ipoteka Bank után újabb terjeszkedést fontolgat, az OTP-csoporthoz tartozó PortfoLion tőkealap pedig csirkefarmprojektbe kezdett, a magyar állam részvételével.

Az ország gazdasági vonzerejét elsősorban demográfiai dinamikája és fejlődési potenciálja adja: Üzbegisztán lakossága jelenleg 35 millió fő, 60%-uk 30 év alatti, és a növekvő jövedelmek a fogyasztás gyors bővülését vetítik előre. A magyar kormány keleti nyitás stratégiája keretében aktívan támogatja a magyar vállalatok külpiaci terjeszkedését ebbe az irányba – ebben a HEPA (Magyar Exportfejlesztési Ügynökség) is partner.

A megbeszélésen elhangzott: a magyar cégek szerepet kaphatnak az üzbég állam zászlóshajó projektjében, a 25 ezer hektáros New Tashkent City városfejlesztésben is, amely a főváros új központjaként szolgálna 2,5 millió ember számára. A projekt számos szegmensben – építőipar, logisztika, infrastruktúra, szolgáltatások – kínálna beszállítói lehetőségeket.

A bizakodás ellenére a kihívásokat sem lehet figyelmen kívül hagyni: Üzbegisztán még mindig erősen központosított, autoriter berendezkedésű ország, ahol a szabályozási környezet kevésbé kiszámítható, és a befektetői bizalom kiépítése időigényes folyamat. A magyar fél részéről azonban úgy tűnik, megvan az elhatározás, hogy a kockázatot a lehetőségek fényében érdemes vállalni – ha máshol nem, hát ebben hasonlítunk az üzbégekre.