Távoli, de nyitott kapu: Üzbegisztánban látnak lehetőséget a magyar cégek
Bár földrajzilag és kulturálisan is távoli, Üzbegisztán az egyik legígéretesebb új piac lehet a magyar vállalatok számára – legalábbis ezt sugallja a május 20-án Budapesten megtartott üzbég–magyar üzleti fórum, ahol a két ország legmagasabb szintű politikai és gazdasági döntéshozói ültek egy asztalhoz – írja a Telex friss cikkében.
A találkozó az OTP és az üzbég Ipoteka Bank korábbi megállapodására építve azt a célt szolgálta, hogy újabb magyar vállalatokat vonjanak be a közép-ázsiai ország fejlesztésébe. Az üzbég elnök, Savkat Mirzijojev személyes jelenlétével is nyomatékosította: országa nyitott a magyar tőkére, különösen a pénzügyi, mezőgazdasági, ipari parkfejlesztési, energetikai és távközlési szektorban.
A találkozón olyan ismert hazai vállalatvezetők vettek részt, mint Csányi Sándor (OTP), Hernádi Zsolt (Mol), Jellinek Dániel (Indotek), Jászai Gellért (4iG), vagy Szíjj László (Duna Aszfalt). Többen már konkrét üzbég érdekeltségekkel is rendelkeznek: az OTP a már nyereséges Ipoteka Bank után újabb terjeszkedést fontolgat, az OTP-csoporthoz tartozó PortfoLion tőkealap pedig csirkefarmprojektbe kezdett, a magyar állam részvételével.
Az ország gazdasági vonzerejét elsősorban demográfiai dinamikája és fejlődési potenciálja adja: Üzbegisztán lakossága jelenleg 35 millió fő, 60%-uk 30 év alatti, és a növekvő jövedelmek a fogyasztás gyors bővülését vetítik előre. A magyar kormány keleti nyitás stratégiája keretében aktívan támogatja a magyar vállalatok külpiaci terjeszkedését ebbe az irányba – ebben a HEPA (Magyar Exportfejlesztési Ügynökség) is partner.
A megbeszélésen elhangzott: a magyar cégek szerepet kaphatnak az üzbég állam zászlóshajó projektjében, a 25 ezer hektáros New Tashkent City városfejlesztésben is, amely a főváros új központjaként szolgálna 2,5 millió ember számára. A projekt számos szegmensben – építőipar, logisztika, infrastruktúra, szolgáltatások – kínálna beszállítói lehetőségeket.
A bizakodás ellenére a kihívásokat sem lehet figyelmen kívül hagyni: Üzbegisztán még mindig erősen központosított, autoriter berendezkedésű ország, ahol a szabályozási környezet kevésbé kiszámítható, és a befektetői bizalom kiépítése időigényes folyamat. A magyar fél részéről azonban úgy tűnik, megvan az elhatározás, hogy a kockázatot a lehetőségek fényében érdemes vállalni – ha máshol nem, hát ebben hasonlítunk az üzbégekre.
Kapcsolódó cikkeink
Nagy áremelési hullám várható a kereskedelemben
2025 első felében általánosan csökkenő áremelési szándékokat tapasztalt a GKI…
Tovább olvasom >Újra lendületben a magyar dinnye: nőtt a termőterület, erősödik az export
Bár a boltok polcain már megjelentek az idei nyár első…
Tovább olvasom >Drágult a tej, csökkent a túró: átalakulóban a hazai tejtermékpiac
A hazai tejtermékek ára 2025 első felében jelentős éves drágulást…
Tovább olvasom >További cikkeink
45 millió fontos beruházást indít a Müller brit tejüzemében
A német Theo Müller csoporthoz tartozó Müller 45 millió fontot…
Tovább olvasom >NewPrinces Group veszi meg a Carrefour olaszországi üzletei
Megállapodást kötött a Carrefour a NewPrinces Group-pal olaszországi tevékenységeinek értékesítéséről.…
Tovább olvasom >Tovább nőtt a fair trade Németországban
A németországi fair trade forgalom 2024-ben 11%-kal, 2,6 milliárd euróra…
Tovább olvasom >