Tavalyhoz képest javul a belső és külső egyensúly

A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a második félévben a magyar gazdaság az európai konjunktúra romlása ellenére kijön a növekedési gödörből.

Az EU-ban 2008 második
negyedévében az előző negyedévhez viszonyítva
0,1-%-kal csökkent a GDP, míg Magyarországon
0,6%-kal emelkedett. Ezzel a magyar gazdaság az előző év
azonos időszakához viszonyítva kissé már
gyorsabban nőtt az EU 1,7%-os átlagánál,
miközben továbbra is jelentősen elmaradt az új
tagállamokra jellemző dinamikától. A korábban
reméltnél markánsabb európai –
különösen német – lassulás, a romló
európai gazdasági várakozások korlátozzák
a magyar élénkülés esélyeit. Ez
akkor is igaz, ha a növekedési ütem idei
emelkedésének két fő mozgatórugója
a közszolgáltatások visszaesésének
megállása és a látványos
agrárnövekedés.

Júniusban az ipari termelés
kisebb volt az egy évvel korábbinál, ezen belül
az export az év első harmadára jellemző kétszámjegyű
növekedés után lényegében stagnált.
Az első öt hónapban a magyar kivitel az EU-ba csak 10%
alatti, a többi országba viszont 30%-os mértékben
emelkedett. Ez – valamint hogy az EU-n belül a dinamikus új
tagállamokba irányul a kivitel növekvő hányada,
s a belföldi kereslet is kissé élénkül
– reményt nyújt arra, hogy az év egészében
is fennmarad az I. félévi 5-6%-os ipari növekedés.
Az építőipar teljesítménye az I.
félévben 10%-kal, a kiskereskedelmi forgalom mintegy
2%-kal csökkent az előző év azonos időszakához
képest. A visszaesés mértéke azonban
tendenciájában csökkenő. A foglalkoztatottak
száma idén eddig a versenyszektorban stagnált, a
költségvetésiben csökkent, s ennek
megfelelően a munkanélküliség is magasabb az egy
évvel korábbinál, bár kedvezőbb az év
eleinél. Az év egészében a jó
mezőgazdasági termésnek is köszönhetően 3%
körüli növekedés prognosztizálható.

2008 júliusában az árak
az előző hónaphoz képest 0,1%-kal emelkedtek, a
tizenkét havi index 6,7% volt. A jó termés, a
mezőgazdasági termelői árak csökkenése, a
stabilizálódó olajár és az erős
forint hatására az év hátralevő részében
lassan, de mérséklődni fog az infláció,
decemberre 5,5%-ra. A reálkeresetek az első félévben
0,5%-kal emelkedtek, ezen belül a versenyszektorban bő 1,5%-kal
nőttek, míg a költségvetésiben 1,5%-kal
csökkentek. Az év egészében a
versenyszektorban 2% körüli reálkereset-bővülés,
a költségvetésiben stagnálás
várható.

A forint júliusban ugrásszerűen
erősödött, s augusztusban is igen erős maradt. Ezt főleg
a magas jegybanki alapkamat illetve állampapír-piaci
kamatszint magyarázza, de szerepet játszik benne a
régió kedvezőbb nemzetközi pénzügyi
megítélése, a javuló külső és
belső egyensúly is. Az év során a jelenlegihez
képest tendenciájában a forint gyengülése
várható. Õsszel bizonytalanságot szülhet,
ha a kisebbségi kormány nehezen tudja a 2009-es
költségvetést előkészíteni. A
költségvetés elfogadása esetén
viszont ismét jelentős forinterősödés, ellenkező
esetben markáns gyengülés lehetséges.
Viszonylag stabil belpolitikai viszonyok esetén – a csökkenő
inflációra és erős forintra tekintettel – az
ősz közepétől a jegybanki alapkamat fokozatos
csökkentése várható.