Tartózkodnak a keresztárazástól az üzletek – de a kormány továbbra is figyel
Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára, valamint Talián Izabella, a kereskedelempolitikai főosztály vezetője a VG.hu számára készített elemzésében értékelték a márciusban bevezetett árréscsökkentés eddigi hatásait és a keresztárazás kérdését.
Az élelmiszerárak látványos emelkedésére reagálva a kormány 2025. március 17-től árréscsökkentést vezetett be harminc termékkategóriában. Az intézkedés célja az volt, hogy megakadályozza a kereskedelmi láncokat abban, hogy túlzott haszonkulccsal értékesítsék a legalapvetőbb élelmiszereket. A szabályozás szerint a kijelölt termékek esetében az árrés legfeljebb a januári átlagos szint, de maximum 10 százalék lehet.
Az online Árfigyelő adatai szerint az elmúlt két hónapban az árréscsökkentéssel érintett élelmiszerek 90 százaléka olcsóbb lett, átlagosan 19,7 százalékos áresés mellett. Ez már a KSH inflációs mutatóiban is megjelent: áprilisban éves szinten 5,4 százalékra csökkent az élelmiszer-infláció.
Ugyanakkor sokakat foglalkoztatott a kérdés, hogy az árréskorlátozás következtében a boltok más termékkörök árait emelik-e meg, kompenzálva a kieső nyereséget – ez a keresztárazás. Az Árfigyelő és a KSH adatai azonban nem utalnak érdemi keresztárazásra: az intézkedés hatályán kívüli termékek ára átlagosan mindössze 1,1–1,2 százalékkal emelkedett március 13. és május 12. között. Ráadásul ennek jelentős része szezonális okokra vagy akciók kifutására vezethető vissza.
Az adatokat tovább elemezve látható, hogy a nem szabályozott termékek 60 százalékának ára változatlan maradt, 15 százalékuké csökkent, és csupán 25 százalék esetében volt drágulás – leginkább zöldségek, gyümölcsök, például alma, fejes káposzta, mediterrán gyümölcsök esetén. Itt is inkább időjárási és terméskiesési hatásokról van szó, nem keresztárazásról.
A kormány hangsúlyozza: továbbra is fokozott figyelemmel kíséri mind a szabályozott, mind a szabályozáson kívüli termékek fogyasztói és beszerzési árait. Ha indokolt, újabb beavatkozás is elképzelhető. A cél változatlan: az infláció letörése, a lakossági terhek csökkentése, és a tisztességes piaci működés fenntartása.
Kapcsolódó cikkeink
30 százalékkal drágult az étkezési tojás az év első felében
Az Európai Bizottság adatai alapján az unió (EU27) a tojás…
Tovább olvasom >Tovább nőtt a könnyű és a nehéz bárány ára
Az Európai Bizottság adatai szerint az Európai Unió juh- és…
Tovább olvasom >Nébih: leveskockát hívtak vissza a forgalomból nem jelölt szójaallergén miatt
Több magyarországi vállalkozáshoz is eljutott az a vietnámi leveskocka, amit…
Tovább olvasom >További cikkeink
Drágítja az élelmiszert, hogy túl sok kézen megy át? – Ellátási láncokról és a „rövidítés” illúziójáról beszélt Éder Tamás
Sokan gondolják úgy, hogy az élelmiszerek árából le lehetne faragni,…
Tovább olvasom >„Ez egy politikai termék” – Az árrésstopról és a kiskereskedelem válságáról beszélt az MNKSZ főtitkára
Szakmailag nem indokolható, mégis maradhat – így foglalható össze az…
Tovább olvasom >Rekordszámú visszaváltás: havi félmillió palackot adnak vissza a Kifli.hu vásárlói
Több mint 2,6 millió visszaváltott palack néhány hónap alatt –…
Tovább olvasom >