Tartósan vízhiányos időszak kihirdetését kezdeményezte az Agrárminisztérium
Az Agrárminisztérium a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését kezdeményezte a Belügyminisztériumnál – közölte Nagy István tárcavezető az MTI-vel. Az agrárminiszter hozzátette, az intézkedés értelmében nem kell vízkészletjárulékot fizetni az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után és a gazdálkodók élhetnek a rendkívüli öntözési vízhasználat lehetőségével is.
Az agrárminiszter arra emlékeztetett, hogy a 2020-as év átlagos hőmérsékletű és száraz januárral kezdődött, egy igen enyhe és a közepesnél kissé csapadékosabb februárral folytatódott, amit a megszokottnál kicsit melegebb március követett, április első 12 napjában pedig gyakorlatilag alig hullott csapadék. Az Országos Meteorológiai Szolgálat aszályindexe szerint jelenleg már az egész országban kialakult az aszály. Nagy István hangsúlyozta: a csapadékhiány miatt kialakult aszálykárok jelentős mértékű növekedése a Mezőgazdasági Kárenyhítési Rendszerbe érkezett bejelentések alapján is érzékelhető. 2020. április 6-ig 16 db aszálykárt jeleztek, melyek összesen 616,59 hektár területet érintettek. A tárcavezető kiemelte: már a múlt héten kihirdetésre került a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség veszélyhelyzet idején történő teljesítéséről szóló kormányrendelet. Ennek értelmében a mezőgazdasági vízszolgáltatást igénybe vevő vízhasználó mentesül a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség alól. A rendelet csupán a veszélyhelyzet időtartamára vonatkozik, ezért szakmapolitikai szempontból fontos, hogy ezen túl a tartósan vízhiányos időszakban a gazdák élhessenek továbbá a rendkívüli öntözési vízhasználat jogával. Erre hivatkozással ugyanis a tartósan vízhiányos időszakban a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül, egy alkalommal, rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges – hívta fel a figyelmet az agrárminiszter. (Agrárminisztérium, sajtóiroda)
Kapcsolódó cikkeink
Főleg erjesztett és szálas tömegtakarmányokkal etették az állatokat 2023-ban
Magyarországon az állatok etetésére 2023-ban a szarvasmarhák esetében 7598 ezer…
Tovább olvasom >Az agrártanácsnak meg kell mutatnia a 2027 utáni agrárpolitika fő irányait
Az Európai Unió Tanácsa féléves magyar elnökségének célja, hogy az…
Tovább olvasom >Sütve, főzve is ízletes a friss magyar csemegekukorica
A csemegekukorica a nyár egyik slágerzöldsége. Kevesen tudják azonban, hogy…
Tovább olvasom >További cikkeink
Fidelity: Három téma, ami Q3-ban alakítja a befektetéseket
Eljött a járványt követő normalizálódás, amelyet annyira vártunk? A gazdasági…
Tovább olvasom >A nagyvállalatok ellenállnak a gazdasági bizonytalanságnak
Visszafogott várakozások jellemzik a hazai nagyvállalati szektort a következő egy…
Tovább olvasom >Cégtrend 2024-ben: pozitívabb félév, de még mindig negatív üzenet
Az elmúlt öt év legalacsonyabb cégszámát idén júniusban regisztrálták. Az…
Tovább olvasom >