Magazin: Tartós hullám

Sebesta Péter
elnök
Magyar Hűtő- és
Konzervipari Szövetség

Az ágazat jelenlegi 170-190 milliárdos kibocsátásával a magyar élelmiszer-gazdaság kb. 10 százalékát adja, viszont exportrészesedése jóval jelentősebb, megközelíti az élelmiszer-gazdaság exportjának kb. 20%-át.

– Ez, úgy gondoljuk, nemzetgazdasági szempontból is fontos eredmény, és mutatja az ágazat erejét, tartalékait és lehetőségeit. Termelése elsősorban csemegekukorica, zöldborsó és más kertészeti zöldségek feldolgozása mellett meggyre és egyéb gyümölcsökre fókuszál. A kibocsátás az elmúlt jó pár évben folyamatosan enyhén növekedő tendenciát mutat, és ez általában véve a feldolgozóüzemek eredményességére is jó hatással van, így az ágazat mérsékelt eredményességgel működik – fejti ki Sebesta Péter, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke.

Több lehetőség a fejlesztésekre

Az iparágat a közelmúltban és napjainkban ért impulzusok közül az elnök lényegesnek tartja kiemelni az orosz embargó negatív hatását, egy fontos és nagy jelentőségű felvevőpiac elvesztését, ami elsősorban a hűtőágazatot érinti. Ugyanilyen negatív hatása volt egy jelentős kukoricafelvevő piacunk, Törökország bevezetett import védővámjainak is, és most még be nem látható következményei lehetnek a rövidesen bekövetkező Brexitnek, amely a legnagyobb csemegekukorica-felvevő piacunkat érinti. Ugyanakkor, mint mondja: az ágazati szereplők pozitívan értékelik az elmúlt évek árfolyam-politikáját, ami segíti, de – szemben a korábbi évtizeddel – legalábbis nem gátolja versenyképességünk megőrzését az exportpiacainkon.

– Sajnos, alaptézis, hogy az ágazat legtöbb szereplője alultőkésített, így saját erőből nagyon nehezen tud megvalósítani technológiai fejlesztéseket. A jelenleg is futó EU költségvetési ciklus viszont több lehetőséget is biztosított a fejlesztésekre az ágazat számára. Vidékfejlesztési és GINOP-pályázati források némelyike még ma is elérhető, és úgy véljük, az elmúlt években az ágazati szereplőknek kis- és középvállalati szinten kellő mértékű lehetősége volt pályázatokon keresztüli fejlesztésekre. Mindazonáltal fontos megjegyezni, hogy ezek az EU-s források nem tesznek lehetővé nagyvállalati fejlesztéseket, azokat kizárják, holott e szegmens versenyképességének megőrzése is fontos az ágazat eredményessége, fennmaradása szempontjából – hangsúlyozza Sebesta Péter.

Fontos cél a fenntarthatóság

Összességében úgy véli, a legtöbb ágazati szereplő korszerű körülmények között állít elő a piaci elvárásoknak megfelelő minőségű, feldolgozott élelmiszert.

– EU-összehasonlításban a magyarok hagyományosan kevés friss vagy feldolgozott zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, az ilyen jellegű kimutatásokban, viszont az elmúlt évek egészségorientált trendje reményeink szerint érezhető elmozdulást hozhat a termelésünk körülbelül 50%-át kitevő hazai piacon is. Bízunk benne, hogy a minél egészségesebb, természetesebb élelmiszerek fogyasztására való törekvés még inkább ráirányítja a figyelmet a feldolgozott konzervekre és a fagyasztott zöldségekre, gyümölcsökre, amelyek teljesen idegenanyag-mentesek, így maradéktalanul beleilleszkednek ebbe a trendbe – hívja fel a figyelmet az elnök.

Az ágazat előtt álló kihívások között elsőként említi az új fogyasztási trendeknek való megfelelést, illetve azt, hogy a termékekre irányuló fogyasztói figyelem megragadása lesz az elkövetkező évek egyik nagy marketingfeladata.

– Az aktuális gazdasági környezet rövid és középtávon a munkaerő-probléma megoldására sürget, automatizációval, digitalizációval. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az éghajlatváltozást, és törekedni kell az öntözött ültetvények arányának gyors és jelentős mértékű növelésére. Ezzel összefüggésben kiemelten fontos célja az ágazatnak és egyenként a benne szereplőknek is a fenntarthatóság, a minél alacsonyabb ökológiai lábnyomra való törekvés, a környezetbarát technológiák átvétele, valamint a mezőgazdasági diverzitás fenntartása. Hisszük azt, hogy az élelmiszer-gazdaság a jövő stratégiai ágazata. //