Támogatások ösztönzik a talajkímélő gazdálkodást és a szakmai kutatásokat
Talajaink állapotának meghatározó szerepe van a környezeti minőség alakításában és jelentős hatással van az egészségünkre is – mondta Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára, Gödöllőn, a 2024. évi Talajtani Vándorgyűlésen.
A helyettes államtitkár kiemelte, a korábbi támogatási rendszerekkel ellentétben a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervében megfogalmazott célok közt a vízvédelem mellett kiemelt figyelmet kap a talaj is. A KAP céljai között hazánk vállalta, hogy 2023-ra, az első támogatási év végére több mint 1 millió hektáron történjen talajkímélő gazdálkodás. Ennek ellenére a mezőgazdasági termelők – a különböző támogatási programokon keresztül – ennek háromszorosát, összesen 3 millió hektár esetében vállalták azt, hogy talajvédelmi szempontból előnyös gazdálkodást folytatnak. Juhász Anikó elmondta, fontos az oktatás, a tudásátadás erősítése és ebben szerepük van az oktatási intézményeknek, civil szervezeteknek, a Magyar Talajtani Társaság szakmai és kutatási programjainak.
2024-ben zárul a „Talajok évtizede”, amellyel az Nemzetközi Talajtani Unió, az IUSS a talajok fenntartható használatának és védelmének fontosságára hívja fel a figyelmet
Célja, hogy elősegítse a talajok védelmét, a talajminőség javítását és a talajjal kapcsolatos tudományos kutatások támogatását. Ezért idén érdemes számot vetnünk: három nagy feladat áll előttünk – hangsúlyozta Juhász Anikó. A termelők négy természeti erőforrással gazdálkodnak, ezek a víz, a levegő, a biodiverzitás és a talaj. Ebből az első háromnak már van Európai Uniós szabályozása, a talajnak most készül. A helyettes államtitkár hozzátette, a talaj állapotának felügyeletéről és ellenálló képességéről szóló irányelv javaslatot 2023 nyarán hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság. A tervezet vitája jelenleg is folyamatban van. Kiemelte, kevés olyan szakterület van, mint a talaj, ami az Európai Unióban egy külön kutatási területként jelenik meg, a „Talaj Misszió” keretében. Hazánk uniós elnöksége alatt kiemelt prioritás, hogy a Kelet-Közép-Európai régió 11 tagállama közösen kapjon egy regionális kutatási alapot, és ebben a négy tématerület közül az egyik a talaj legyen. Nagy lehetőség lenne ez a hazai talajtani szakembereknek, hogy célzott források segítségével K+F tevékenységet végezzenek – húzta alá. A Talajtani Vándorgyűlés háromnapos programja fórumot, lehetőséget biztosított a talajtannal és annak rokontudományaival foglalkozó szakemberek szakmai találkozójára. A rendezvényen szakmai elismeréseket vehettek át a talajtan tudományának legjelentősebb hazai képviselői.
AM
Kapcsolódó cikkeink
Pánikkeltésből elég a toxin kapcsán
Mindenki végezze felelősen a maga dolgát a kukoricapiacon, ne a…
Tovább olvasom >Véleményezhető az „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések” című pályázati felhívás
A környezettudatos termelési szemlélet egyre inkább részévé válik korunk gazdálkodásának.…
Tovább olvasom >Fenn kell tartani a gazdák versenyképességét
Közösen kell képviselni az érdekeinket és együttesen kell megszólalnunk Brüsszelben…
Tovább olvasom >További cikkeink
Kiberbűnözés és AI: veszélyek és lehetőségek
Keleti Arthur kibertitok-jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója a…
Tovább olvasom >Pazarlóbban bánnak a készételekkel a háztartások
Megtört az élelmiszerpazarlás évek óta tartó csökkenési trendje a Nébih…
Tovább olvasom >Kettészakadt a kkv-szektor: a nagyobbak már pozitívan látják a jövőt
A K&H kkv bizalmi index kutatás második negyedéves eredményei alapján…
Tovább olvasom >