Talajmegújító mezőgazdálkodás: jóval több, mint fenntarthatósági kérdés

Vendégszerző:
Noszek Péter
ügyvezető igazgató
Nestlé Hungária

Nem újkeletű felismerés, hogy a nem megfelelő mezőgazdasági gyakorlatok kimerítik a természetet, nehezen és hosszú idő alatt helyrehozható károkat okoznak. Jelen formájukban az élelmezési rendszerek az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának több mint harmadáért tehetők felelőssé, ahogyan az erdőirtások többségére is az új termőterületek kialakítása miatt kerül sor.

Ez az irány a bolygó jelenlegi populá­ció­jával számolva is teljességgel tarthatatlan. A Föld népessége azonban lendületesen nő, ami a megsokszorozza a meglévő problémák jelentette veszélyeket. Szerencsére van kiút: ez pedig az átállás a talajmegújító (regeneratív) mezőgazdasági gyakorlatokra, legalábbis az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) legújabb jelentése szerint. Ez leegyszerűsítve a talaj átgondolt rehabilitációját jelenti, ami által nő a vízmegtartó és szénmegkötő képessége, csökken a talajerózió mértéke és a megművelésből eredő karbonkibocsátás, nő a biológiai sokszínűség, javul a vízminőség. A megművelt területek pedig újra egészségesek és termő­képesek lesznek, ráadásul hosszú távon és fenntartható módon. Mindez a gazdálkodók számára is előnyökkel jár, hiszen amellett, hogy a regeneratív, természetalapú mezőgazdasági gyakorlatok hozzájárulnak a terménymennyiség biztosításához, csökkenthetik a bemeneti költségeket is.

Ez az az irány, amelyet felismerve Magyarországon is együttműködésen alapuló üzleti program elindítását kezdeményezte a talajmegújító mezőgazdálkodás meghonosítására a Nestlé, amely a világ legnagyobb élelmiszeripari vállalataként felelősséget érez az élelmiszer-előállítási és -ellátásiláncok megfelelő átalakításáért. A cél olyan megoldások és módszerek meghonosítása, amelyek nemcsak a bolygó természetes erőforrásainak megújulásához, a fogyasztók fenntarthatóbb táplálkozásához járulnak hozzá, de egyúttal segítik a gazdálkodókat és ezzel a magyar mezőgazdaság önellátó képességét, versenyképességét is.

Ehhez a keretet az Egyesült Királyság­ban már eredményesen működő Landscape Enterprise Networks (LENs) program adta, amelynek első régiós változata a Nyugat-Dunántúlon valósult meg a Nestlé Purina állateledel-­üzletágának jóvoltából. A LENs Magyarország idén elindult első üteme a tervek szerint több mint 200 ezer euróval és természetalapú megoldások kivitelezésével járul hozzá a talajmegújító földhasználati gyakorlatok elterjesztéséhez mintegy 2000 hektáron. Ez azért is fontos számunkra, mert a büki állateledelgyárba érkező alapanyag 60 %-a a dunántúli gazdáktól érkezik, és a vállalat ellátási lánca is ebben a térségben koncentrálódik.

Különösen fontos az a kereskedelmi közösség, amely – a LENs program alapján – üzleti alapú együttműködésekre épít, egy olyan nyár után, mint az idei, amely a súlyos aszálykárok miatt okoz rengeteg problémát. Ahogy az EASAC jelentéséből is kiderül, az érintett gazdáknál konkrét előnyként és jövedelemként lecsapódó kezdeményezésnek nagyon erős fenntarthatósági aspektusa is van azáltal, hogy hozzájárul a természeti értékek megőrzéséhez. Ez pedig össztársadalmi érdek, miközben számos egyéb iparág működése, értékláncának biztonsága is szorosan kapcsolódik az egészséges környezethez. A regeneratív mezőgazdaságnak köszönhetően nem csupán az élelmiszeripari nyersanyagok előállítása ró kisebb terhet a környezetre, hanem teljes tájegységek is megújulhatnak.

A Nestlé olyannyira eltökélt ebben az irányban, hogy 2025-ben már kulcsfontosságú nyersanyagai ötödét, 2030-ra pedig már 50%-át talajmegújító módszereket alkalmazó gazdaságokból fogja beszerezni. //