TakarékBank: Jelentősen romlott külkereskedelmi egyenleg tavalyhoz képest
A várakozásoknál lényegesen nagyobb, 1150 millió euró hiány keletkezett a külkereskedelemben júliusban a júniusi 408 millió euró deficitet követően. Az ipari termelés és az ipari árak növekedésének köszönhetően 12,9%-kal nőtt az export euróértéke, ugyanakkor az erős belső kereslet és a drámaian dráguló energiaárak miatt 22,7%-kal nőtt az import euróértéke. Ennek megfelelően a külkereskedelmi egyenleg 975 millió euróval romlott az egy évvel ezelőtti 175 millió euró deficithez képest.
![](https://trademagazin.cdn.webgarden.io/wp-content/uploads/2022/09/Ke%CC%81pernyo%CC%8Bfoto%CC%81-2022-09-12-8.38.29.png)
1150 millió euró hiány a külkereskedelemben
Nőttek az energiaárak és az infláció
Az első hét hónapban 16,4%-kal nőtt az export, míg 27,2%-kal az import euróértéke, ennek megfelelően 6572 millió euróval romlott a külkereskedelmi egyenleg, így 3327 millió euró hiányt mutatott az egy évvel ezelőtti 3245 millió euró többlettel szemben.
Az orosz-ukrán háború érdemben felülírta a külkereskedelmi kilátásokat. Az energiahordozók és más nyersanyagok árainak drasztikus emelkedése szignifikánsan rontja a cserearányokat, amit csak kismértékben ellensúlyozhat a nemzetközi piacokhoz képesti olcsóbb orosz olajár.
Az energiaegyenleg önmagában 4,2 milliárd euróval járult hozzá a külkereskedelmi mérleg romlásához az első hat hónapban, azaz a romlás szignifikáns, háromnegyed részéért felelős. Az Oroszország elleni szankciók és ellenszankciók, valamint az ukrajnai háborús helyzet miatt visszaesik az oda irányuló export, bár ennek nagy részét más piacokra lehet irányítani. A beszállítói láncok megszakadása miatt fennakadások lehetnek az ipari termelésben és az exportban.
Összességében tehát jelentősen rontja a külkereskedelmi egyenleget. Az exportpiaci kilátásokat pedig az energia- és élelmiszerárak által vezérelt meredek infláció miatt a külpiacainkon csökkenő reáljövedelmek és vásárlóerő is ronthatja. Tavaly összesen az export euróértéke 13,6%-kal, az importé 18,4%-kal nőtt, így az egyenleg 3995 millió euróval 1623 millió euróra romlott.
Jövőre javulhat a külkereskedelem többlete
A beruházások és a fogyasztás lassulása miatt a külkereskedelmi egyenleg romlásának mérséklődésére számítunk a következő hónapokban, amit az ellátási problémák, a chiphiány fokozatos enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése is támogathat. A háború és a gázárak elszállása miatt azonban idén a várakozásunk szerint 6-6,5 milliárd euró hiányba fordulhat a külkereskedelem a tavalyi 1,62 milliárd euró többlet után.
A Covid járvány újabb hullámai elleni kínai zéró tolerancia következtében átmenetileg bevezetett korlátozások szintén rontották a német exportkilátásokat, valamint az ellátási láncok újabb fennakadásait okozták. A kivitel kilátásait lényegesen ronthatja, hogy a drasztikusan dráguló energia és élelmiszerárak miatt a főbb felvevőpiacainkon jelentősen ronthatja a vásárlóerőt. A külkereskedelmi mérleg többletének csökkenését ugyanakkor nagyrészt a cserearányok energia- és nyersanyagárak miatti markáns romlása okozza. Mindezek hatására jelentős bizonytalanságok övezik az idei külkereskedelmi teljesítményt, azonban új kapacitások kiépülésével a következő években újra javulhat a külkereskedelem többlete.
Az előzetes folyó fizetési mérlegadatok alapján az első félévben az egyenleg mintegy 3,9 milliárd euróval romlott a tavalyi első félévhez képest, amit szinte teljes mértékben a cserearányromlás okozott. Noha az áruforgalmi egyenleg összességében 5,4 milliárd euróval romlott, a szolgáltatások egyenlegének javulása az előbbit részben ellensúlyozta, így kisebb volt a folyó fizetési mérleg romlása.
Kapcsolódó cikkeink
Árstopok és gazdasági intézkedések Közép-Európában: egyre több ország védekezik az infláció ellen
Miközben Magyarországon ismét napirendre került az árstopok bevezetése, Lengyelországban az…
Tovább olvasom >Működne Magyarországon a boltok elleni bojkott?
Az elmúlt napokban egyre nagyobb figyelmet kapott az a közösségi…
Tovább olvasom >Januárban kissé gyorsult az infláció az euróövezetben
Januárban a várt stagnálás helyett gyorsult az infláció, hat hónapja…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: januárban 5,5 százalékkal haladták meg átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket
2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen…
Tovább olvasom >Nagy Márton: A januári magasabb fogyasztói árszint átmeneti jelenség
Nagy Márton szerint elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, a kormány minden…
Tovább olvasom >NGM-szóvivő: január utolsó napjaiban már korrigáltak az árak
A KSH közlése szerint 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan…
Tovább olvasom >