TakarékBank: az idén 3,5, jövőre 2,9 százalékos GDP bővülés jöhet

A TakarékBank elemzői az elmúlt negyedévben előre jelzett 3,1 százalékról 3,5 százalékra emelték a GDP idei várható növekedését, jövőre 2,9 százalékos bővülést várnak; a javuló gazdasági mutatók alapján pedig nem tartják indokoltnak Magyarországnak a leginkább kockázatos országok közé történő besorolását – mondta Suppan Gergely, a bank vezető elemzője szerdán Budapesten sajtóbeszélgetésen.

Idén a GDP-arányos államadósság mértéke csak enyhén, 79,2 százalékos szintre csökken, 2015-től azonban az államadósság gyorsuló ütemű, 2 százalékpontot meghaladó mértékű mérséklődésére lehet számítani, így az ország nemzetközi kockázati megítélése is változhat – tette hozzá az elemző.

Suppan Gergely kifejtette: a belső kereslet növekedését a fogyasztás oldaláról a növekvő reáljövedelmek és a javuló munkaerő-piaci folyamatok, míg a beruházásokat a jelentős nagyságban az országba bejövő uniós források, valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja keretében a kedvező hitellehetőségek támogatják, emellett azonban már a versenyszektor beruházásai is fellendültek.

Az elemző szerint az autóipari beruházások kifutásával nem ér véget a növekedés, a beruházási dinamika az erős bázisokról ugyan mérséklődik, de továbbra is számottevő marad, emellett a kereskedelmi ingatlanpiac feléledésére is számítani lehet a további ipari kapacitásbővítések mellett.

A friss makrogazdasági prognózisban a bank elemzői 0,1 százalékos éves átlagos inflációra számítanak 2014-ben. A szeptemberben átmenetileg még visszatérő defláció után decemberben a fogyasztói árak emelkedése 1 százalék fölé gyorsulhat, és a következő években fokozatosan közelítheti meg a jegybank középtávú célsávját.

A pénzintézet elemzői szerint a jegybanki alapkamat az év végéig 2,10 százalékon marad, emelését valószínűleg 2015 második felétől kezdi meg az MNB, és kis lépésekben a jövő év végéig 2,75 százalékig folytathatja – elemezte Suppan Gergely.

A TakarékBank elemzői, részben a fennálló geopolitikai helyzet miatt a korábbi elképzelésekkel ellentétben idén magasabb forint/euró árfolyamot valószínűsítenek: éves átlagban 310 forint/euró szintre lehet számítani, év végén pedig 312 forint lesz az euró. Jövőre az euró éves átlagos árfolyama még várhatóan 311 forint lesz, majd 2016-ban éri csak el a 300 forint alatti értéket.

Oszlay András, a bank osztályvezetője a magyarországi helyzetet úgy jellemezte: a gazdasági mutatók kedvező alakulása ellenére a vállalati és a lakossági hitelállomány egyelőre nem került stabilan növekvő pályára, továbbá a nemzetközi befektetők bizalmának visszanyerésére még szükség lesz egy kis időre, s megítélésünk javulása és vele a forint tartósabb erősödése csak ezután várható.

A pénzintézet elemzői felhívták továbbá a figyelmet arra, hogy a Fed szerda esti közleménye és a csütörtöki skóciai népszavazás alakulása messzeható következményekkel járhat. (MTI)