Takarékbank: az élelmiszerpazarlás megszüntetése a fenntartható agrárgazdálkodás egyik kulcsa

Elmondta, hogy a mezőgazdaság elsősorban hatékonyságnöveléssel szolgálta ki a bővülő fogyasztói igényeket csökkenő fajlagos károsanyag-kibocsátás mellett, ám ez ilyen módszerekkel nem javítható tovább. Az agrárium ökológiai lábnyomának csökkentéséhez más módszerek kellenek, mint a talajélet fenntartása forgatás nélküli műveléssel, a mezőgazdasági épületek energetikai javítása, a körforgásos gazdálkodás, de legfőképpen az élelmiszerpazarlás csökkentése.

A szakember rámutatott, hogy 1961 óta az agrárium kibocsátása többszörösére nőtt világszerte, miközben az ökolábnyoma csak kétszeresére, aminek felét az elpazarolt élelmiszerek jelentik. Hozzátette, hogy a megtermelt élelmiszerek 30 százaléka kerül a szemétbe, ami ellen radikálisan fel kell lépni.

Hollósi Dávid elemzésében elmondta, hogy az élelmiszertermelés az egyik nagy, de nem a legjelentősebb károsanyag-kibocsátó szektor, az Európai Unióban a mezőgazdaság az üvegházhatású gázok kibocsátásának mindössze kilenc százalékáért felel. Az elmúlt évtizedekben az agrárium jelentősen csökkentette fajlagos kibocsátását, miközben a növénytermő-területeken egyre növekvő hozamokkal termelt.

Példaként említette, hogy a búza globális termőterülete 1960 óta változatlan, az egy hektárra eső hozam viszont három és félszeresére nőtt. Az állati termékek termelése a hatvanas évek eleje óta a kereslettel összhangban majdnem háromszorosára bővült, a baromfinál több mint tízszeresére ugrott, ugyanakkor az egy kilogramm termékre jutó károsanyag-kibocsátás jelentősen csökkent, 1960-hez viszonyítva a baromfitermelésben 60 százalékra, a sertéstenyésztésben 40 százalékra, a szarvasmarha-tenyésztésben 70 százalékra. Ez a javulás elsősorban az egyre intenzívebb termelésnek köszönhető, ami azonban nem javítható tovább.

Szabó Levente üzleti vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy a Takarékbank évtizedes tradíciók mentén segíti a mindennapokban az agráriumban dolgozókat, ezért is indították el három éve agrár üzletágukat, ahol több mint 200 kolléga nyújt teljeskörű szolgáltatásokat. Ennek egyik szegmense az Agrárláz névre hallgató szakmai kiadványuk, amely elemzéseket tartalmaz, kitekint a különféle ágazatok belföldi helyzetére, foglakozik a külföldi impulzusokkal, s ezért jó alap lehet a mezőgazdasági vállalkozások jövőbeli tervezéséhez, üzleti irányainak meghatározásához. (MTI)