Takarék csoport: négyéves csúcsra gyorsult a termőföldek áremelkedési üteme 2021-ben
A termőföldek ára 8,5 százalékkal, négy éve nem látott mértékben emelkedett 2021-ben az előző évi 6,6 százalék után – közölte a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarék Jelzálogbank az MTI-vel.
A Takarék Jelzálogbank Termőföldindexe szerint a termőföldek áremelkedése tavaly reálértékben megegyezett a 2020. évi 3,2 százalékkal. Az éves jelentés szerint a szántók kivételével az összes művelési ágban nőtt a hektáronként fizetendő összeg. A szántóföldek hektáronkénti átlagára 6,5 százalékkal, 1,81 millió forintra emelkedett a 2020-as 6,8 százalékos növekedést követően. A hektáronkénti ár minden régióban nőtt, a legtöbbet Közép-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon kellett fizetni a szántók hektárjáért (2,07 millió forintot), de 2 millió forint közelébe emelkedett a hektáronkénti átlagár a Dél-Alföldön (1,98 millió forint) illetve az Észak-Alföldön (1,95 millió forint). A legolcsóbb Észak-Magyarországon volt, ahol 1,21 millió forintért lehetett egy hektár szántóhoz jutni. Éves szinten a legnagyobb áremelkedést Közép-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon mérték (17,1-17,1 százalékkal), a legkisebbet pedig a Dél-Alföldön (5,8 százalék).
Megyei szinten a legdrágább terület 2021-ban ismét Tolnában lett, ahol 2,35 millió forintba került egy hektárnyi szántóterület
A megyék közül Nógrádban regisztrálták a legalacsonyabb árakat, valamivel több mint egymillió forintos átlagárral. A járások közül ezúttal is a hajdúszoboszlóiban volt a legmagasabb a szántóföldek fajlagos ára, meghaladta a hárommillió forintot. A legolcsóbban, átlagosan kevesebb mint 700 ezer forintért a Bélapátfalvai, a Pétervásárai, a Putnoki és az Ózdi járásban cseréltek gazdát a szántóföldek tavaly, de a kevés tranzakció miatt az árak erősen ingadozhatnak – közölte a Takarék Jelzálogbank.
Kategóriák szerint 2020-ról 2021-re az erdők és fásított területek árai nőttek a legnagyobb ütemben, 15,5 százalékkal
Tíz százalék feletti (10,3 százalék) növekedést mértek a szőlők árában, míg a gyümölcsösök 9, a gyepek, rétek és legelők 8,8 százalékkal drágultak. Tavaly a legdrágább művelési ágak közé 2,02 millió forintos hektáronkénti árral a gyümölcsösök tartoztak, de nem sokkal maradtak le a szőlők (1,89 millió forint) és a szántók (1,8 millió forint) sem. A gyepek, rétek és legelők, valamint az erdők és fásított területek, 1,12 illetve 1,16 millió forintos átlagáron keltek el. Az elemzés szerint 2010-hez képest a gyümölcsösök és a szántók ára háromszorosára, a gyepeké, réteké és legelőké 180 százalékkal nőtt, míg az erdők és a fásított területekért fizetendő összeg két és félszeresére emelkedett hektáronként. Régiónként jelentős eltérések figyelhetők meg az árakban. A Takarék Termőföldindex értéke a 2020-as 247,5-ról 268,5-re emelkedett 2021-ben, a fogyasztói árindexszel korrigált érték pedig 180,2-ről 185,9-re nőtt tavaly.
MTI
Kapcsolódó cikkeink
Vízvisszatartás a termőföldeken
A legfontosabb ösztönzőt a gazdálkodók számára a saját környezetükben működő…
Tovább olvasom >Tej, méz és tojás: drasztikus áremelkedések és kihívások a hazai termelők számára
A tej, méz és tojás, amelyek a magyar háztartások alapvető…
Tovább olvasom >További cikkeink
Visszafogottabb eredményt hozott az ősz az idegenforgalomban
A nyári szezon növekedése után az ősz első hónapja visszafogottabb…
Tovább olvasom >Nagy Márton: A hazai fogyasztás erősödik
A hazai fogyasztás erősödik, a belső kereslet és az ettől…
Tovább olvasom >Csokiláz és pikáns rendelések – a magyarok így ünneplik a halloweent
Különleges rendelések és új édességtrendek Közép-Európában: egyre népszerűbbek az intim…
Tovább olvasom >