Tag "GKI"

Csökkenő cégszám, lassuló megszűnések – merre tart a magyar vállalkozói szektor?

A társas vállalkozások száma idén már több mint kétezerrel csökkent. Bár a GKI üzleti bizalmi index javulást mutatott, a vállalkozások száma ezt egyelőre nem tükrözi. A cégmegszűnések száma nem nőtt,...

Tovább olvasom

A bruttó átlagkereset félrevezető lehet: jelentős kereseti egyenlőtlenségek vannak Magyarországon

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) rendszeresen közli a bruttó átlagkeresetet, azonban ez az adat sok esetben nem tükrözi a valós jövedelmi viszonyokat, mivel elfedi az egyenlőtlenségeket. A Portfolio.hu által kikért...

Tovább olvasom

Béren kívüli juttatások 2025-ben – mennyire népszerű a lakhatási támogatás és a SZÉP kártya?

A GKI Gazdaságkutató Zrt. februári felmérésében 5 fő feletti vállalatokat kérdezett meg, többek közt arról, hogy terveznek-e lakhatási támogatást, illetve SZÉP kártyás támogatást adni a munkavállalóiknak. A kérdőívet 1408 cég...

Tovább olvasom

GKI Elemzés: Miért drágulnak folyamatosan az élelmiszerek?

Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott az alapvető élelmiszerek – különösen a tej és a tojás – árának emelkedése, amely a lakosság széles rétegeit érinti. A magas élelmiszerárak kialakulása összetett...

Tovább olvasom

GKI elemzés: Több mint ezermilliárd forintot kapnak a magyarok

Az elmúlt hónapokban a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) a lakossági megtakarítási piac egyik legmeghatározóbb befektetési eszközévé vált. A magas inflációs környezetben a befektetők bizalma továbbra is erős, amit az állampapírok...

Tovább olvasom

Demján Sándor Program –Valóban hatékony támogatás a KKV-szektornak vagy egy állami mankó?

A magyar kis- és középvállalkozások (KKV-k) jelentős szerepet játszanak a gazdaság működésében, foglalkoztatva a munkavállalók mintegy 70%-át, miközben GDP-hozzájárulásuk még elmarad európai versenytársaikétól. Ezt a különbséget elsősorban technológiai és tőkeintenzitási...

Tovább olvasom

GKI: A hazai vállalkozások béremelési tervei

A GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb, februári felmérésében 5 fő feletti vállalatokat kérdezett meg, többek közt 2025-ös béremelési szándékaikról. A kérdőívet 1408 cég töltötte ki, ebből 1321 adott választ a bérekre...

Tovább olvasom

A GKI 2025-ben 2-2,5%-os gazdasági növekedést vár

A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2025-re 2-2,5%-os GDP-növekedést prognosztizál, amely a külpiaci kereslet élénkülése, a kormányzati gazdaságpolitikai intézkedések és a belső fogyasztás bővülése révén valósulhat meg. Ugyanakkor továbbra is figyelemmel kell...

Tovább olvasom

Rosszabb a magyar cégek termelékenysége, mint bárhol az unióban

A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint 2010 és 2023 között Magyarország feldolgozóipari exportja lényegesen kisebb növekedést mutatott, mint a régiós országoké. Miközben a magyar kivitel és az ahhoz tartozó...

Tovább olvasom

GKI elemzés: Lemaradó export, leszakadó munkatermelékenység

A visegrádi országok alapvetően export vezérelt, nyitott gazdaságok. Ezt jól mutatja, hogy még a legnagyobb belső piaccal rendelkező Lengyelország is 58%-os GDP arányos kivitellel rendelkezett 2023-ban (nálunk 81% volt az...

Tovább olvasom

GKI elemzés: A saját lábra állást ne más végezze el

A gazdasági versenyképesség sokszor emlegetett eleme az exportképesség. Ha egy cég termékei jó áron eladhatók külföldön (pl. a hazai gyógyszergyártók termékei), akkor ez javítja a vállalkozás működését (a kis hazai...

Tovább olvasom

Tizenkilenc havi mélyponton a GKI konjunktúra indexe

Az idei év első hónapjában folytatódott az enyhén negatív trend: a GKI Gazdaságkutató Zrt.– az EU támogatásával végzett – felmérése szerint az üzleti szféra és a fogyasztók kilátásai is romlottak...

Tovább olvasom

Kevesebb lett a tőkés és a tőkejövedelmek reálértéke is csökkent 2023-ban

A NAV adatai szerint 2023-ban a tőkejövedelemmel rendelkezők száma 375 ezerről 356 ezerre, mintegy 5 százalékkal csökkent. A bevallott nettó tőkejövedelem összege 2650 milliárd forint volt, ami 13%-os növekedés 2022-höz viszonyítva. Ez...

Tovább olvasom

GKI elemzés: Távolabb vagyunk az eurózóna tagságtól, mint 10 éve

Magyarország az Európai Unióba való belépésével kötelezettséget vállalt az euró bevezetésére. Az alábbiakban az eurózónás csatlakozáshoz szükséges négy kulcsfontosságú kritérium teljesítését elemezzük. A költségvetési hiány 2004 és 2011 közt minden...

Tovább olvasom

Hatszoros különbség a települések között – A 2023-as nettó keresetek alakulása településenként

A 2023. évi nettó keresetek települések szerinti alakulását vizsgálta meg a GKI. Ebben az évben a reálkereset csökkent, de ez nem volt egyenletes a települések szerint. A nettó kereset a fővárosban...

Tovább olvasom

Magasak a lakosság árvárakozásai: alig változnak az inflációs illúziók

2022–23-ban az árak növekedése állt a közbeszéd középpontjában, ám ez mára veszített súlyából. A Kormány szerint gyakorlatilag legyőzetett az infláció. De valóban így van ez? 2018 és 2024 szeptembere közt...

Tovább olvasom

GKI elemzés: Keresetek – mennyi az annyi?

Az utóbbi hónapok egyik leggyakoribb kérdése, hogy a rendkívül magas reálbérszint mellett miért nem bővül gyorsabban a magyar fogyasztás? A gazdasági miniszter szerint az embereket az óvatossági motívum, valamint magas...

Tovább olvasom

GKI elemzés: Kicsi a bors, de erős: a magyar KKV-k helyzete

Az elmúlt két hónapban a kormány az új gazdasági akcióterv keretében a zászlójára tűzte a kis- és középvállalkozások megerősítését. A kormány nem folytatott erről érdemi szakpolitikai vitát, és bár kecsegtetőnek...

Tovább olvasom

GKI elemzés: Növekvő költségvetés

A jövő évi költségvetés benyújtásának alkalmával érdemes áttekinteni, hogy az elmúlt 14 évben a Kormány mennyit és mire költött az adófizetők és hitelezők pénzéből. Az elmúlt időszak kormányzati kommunikációjával egyetértve,...

Tovább olvasom

Új gazdasági „akcióterv”: Reális-e a háztartási hitelállomány további növelése?

A hazai lakhatási válság sajnálatos velejárója, hogy a többség nem képes önerőből lakást vásárolni, hanem hitelre kényszerülnek ebből a célból. Emiatt a kormány újabb és újabb hitelprogramokkal kívánja ösztönözni a...

Tovább olvasom

Digitális vállalatok Magyarországon

Az elmúlt évtizedek alapján világosan látszik, hogy azok a cégek versenyképesek, amelyek gyorsan adaptálódnak a technológiai környezet változásaihoz. Egy ország gazdasági fejlődése pedig nagyban függ a területén működő vállalatok hatékonyságától....

Tovább olvasom

GKI: Versenyképességi reformok szükségessége az EU-ban és Magyarország szerepe a változásokban

Az Európai Uniónak jelentős reformokra van szüksége a Draghi jelentés szerint, hogy a globális gazdasági versenyben megállja a helyét. Az EU-nak olyan világos versenyképességi célokat kell meghatároznia, amelyek javítják az...

Tovább olvasom

Stagnálás közelében a munkaerő termelékenysége a feldolgozóiparban Magyarországon

A magyar gazdaságfejlesztési stratégia egyik központi eleme a magyar ipar fejlesztése, amihez elengedhetetlenül fontos a versenyképes, azaz termelékeny munkaerő. A munkaerő-termelékenység azt méri, hogy az egyes munkavállalók átlagosan mennyit termelnek,...

Tovább olvasom

GKI elemzés: Stagnálás közelében a feldolgozóipari munkatermelékenység

A magyar gazdaságfejlesztési stratégia egyik központi eleme a magyar ipar fejlesztése, amihez elengedhetetlenül fontos a versenyképes, azaz termelékeny munkaerő. A munkaerő-termelékenység azt méri, hogy az egyes munkavállalók átlagosan mennyit termelnek,...

Tovább olvasom

Októberben kissé tovább csökkent a GKI konjunktúraindexe

A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint októberben az üzleti szféra összesített várakozása nem változott az előző hónaphoz képest, de a fogyasztók kissé pesszimistábbak lettek....

Tovább olvasom

Úton a „gazdasági semlegesség felé”: bérfelzárkózás

Úgy tűnik, a Kormány elhatározta, hogy erőltetett bérfelzárkózást hajt(at) végre a következő években. Ennek keretében a minimálbért 1000 euróra, a bruttó átlagkeresetet 1 millió Ft-ra várja 2028-ra. Ennek realitása kérdéses,...

Tovább olvasom

„Út a gazdasági semlegességhez” – keleti vagy nyugati nyitás?

A kormányzat gazdasági stratégiájának és kommunikációjának lassan 15 éve fontos eleme a keleti nyitás, aminek két fő célja van: a magyar vállalatok térhódításának támogatása keleti országok gyorsan növekvő piacain, valamint...

Tovább olvasom

Nagy Márton ”jövedelempolitikájának” elemzése

A nemzetgazdasági miniszter a Portfolio Budapest Economic Forum rendezvényén mutatta be a kormány gazdasági terveit, amelyek tartalmazták a már megszokott KKV hitelprogramokat, lakásépítési terveket és „jövedelempolitikát”. Ez utóbbi azért is...

Tovább olvasom

GKI: Út a „gazdasági semlegességhez”: Hanyatló nyugat?

A változó világrendről, új nagyhatalmak felemelkedéséről és a növekedés új forrásairól szólnak az elmúlt évek világgazdasági és geopolitikai elemzései, amelyek nagy hatással vannak a kormányzat gazdaságstratégiájára és külkapcsolataira. Ugyanakkor ezek...

Tovább olvasom

Ki fog majd dolgozni? A magyar munkaerő piac következő évei

A romló demográfiai helyzet mind itthon, mind külföldön foglalkoztatja a közbeszédet. A nyugdíjrendszer jelenlegi működési elve (felosztó-kirovó rendszer, azaz a foglalkoztatottak tartják el a nyugdíjasokat) a mostani formában nehezen fenntartható...

Tovább olvasom
Oldal