Szűkebb kört érint a plázastop szigorítása, de így is terhet róhat a kereskedőkre

Ilyen terméknek számít többek között az élelmiszer, az illatszer, a drogériai áru, a háztartási tisztítószer, a vegyi áru és a higiéniai papírtermék – vagyis minden, amit a fogyasztó jellemzően egy éven belül elfogyaszt, elhasznál vagy lecserél. Azok az üzletek tartoznak a rendelet hatálya alá, amelyek forgalmának döntő részét ezek értékesítése adja.

A tervezet korábbi verziója még minden, 400 négyzetméternél nagyobb üzlethelyiség megvásárlását vagy bérlését engedélykötelessé tette volna, függetlenül a profiljától. A mostani változat tehát kizárólag a nagy alapterületű élelmiszerüzletekre és hasonló boltokra vonatkozik, a kiskereskedelmi egységek többsége mentesül az új előírás alól.

A jogi szűkítés ellenére a szakértők szerint a módosítás így is komoly adminisztratív terhet jelenthet a kereskedőknek és üzemeltetőknek. Az ügyvédi iroda arra figyelmeztetett, hogy a változás a piacon bizonytalanságot és többletköltségeket okozhat.

A plázastop törvény alapján eddig is engedélyköteles volt minden 400 négyzetméternél nagyobb bolt építése, a mostani rendeletmódosítást az Építési és Közlekedési Minisztérium azzal indokolta, hogy egyértelműsíteni kell az engedélyköteles tevékenységek körét.

A kiskereskedelmi szereplők ugyanakkor bírálják a folyamatot. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára korábban a Hvg.hu-nak elmondta: a minisztérium nem folytatott egyeztetést az érintettekkel, ráadásul a tervezet a társadalmi egyeztetés honlapjára nehezen beazonosítható módon került fel. Szerinte a módosítás hatása rendkívül széles körű, szinte mindenre kiterjed, és a napi működést is befolyásolhatja – miközben valójában semmi nem indokolja a szigorítást.