Szövetkezet tegnap és ma

(részlet a Coop 15 éves születésnapi rendezvényén bemutatott múltidéző kisfilmjéből)

„A szövetkezeti eszme lényege az a felfogás, hogy az élet összes jelensége akkor mondható a legjobban szabályozottnak, ha önkéntes egyesüléssel együttes munkálkodást fejtünk ki …”(Forrás: Szövetkezeti Évkönyv 1931.)

Az első szövetkezetek az ipari forradalom idején jöttek létre. A legelső Angliában, Rochdale-ben 1844-ben alakult. Fő elvük a szolidaritás, a közös munka, a demokratikus igazgatás megteremtése volt; emellett segítettek a tagoknak boltok nyitásával, közös beszerzéssel.

Magyarországon először a Felvidéken, Ószombaton alakult 1845-ben szövetkezet. Később jött létre a budai és a pesti polgárok alapításában fogyasztási szövetkezet 1863-ban.

Gróf Károlyi Sándor indítványára 1881-ben megkezdte működését a Gazdakör, majd megalakult a Magyar Gazdaszövetség, amelynek keretében létrehozták a Hangyát, mint a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezeti Központját.

Az első szövetkezeti bolt 1898 tavaszán a helybéli földbirtokos támogatásával nyílt meg, az ezredik ünnepélyes átadást pedig 1911. március 15-én tartották Dömsödön.

A szövetkezetek az árukat a Központ raktáraiból igényelték; a közös beszerzés lehetővé tette az olcsóbb eladási árakat.

A „Balogh Elemér” szövetkezeti mintafalu célja volt bemutatni azokat a szövetkezeti létesítményeket, amelyek „megvalósíthatók és alkalmasak arra, hogy a falu anyagi és erkölcsi jólétét fokozzák, kultúráját emeljék.”

1946 és 1949 között a szövetkezeti mozgalmat kampány keretében átalakították, az újonnan létrehozott földműves szövetkezetekben egyesítették a meglévő szervezeteket.

Később a kereskedelmi szövetkezetek elnevezését Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetre változtatták és újrafogalmazták politikáját. A szövetkezeti törvény társadalmi szervezetekként és vállalatokként határozta meg a szövetkezeteket.

1979-ben a SZÖVOSZ kezdeményezésére megalakult a Skála-Coop Szövetkezeti Közös Vállalat, az első érdekeltségi alapon létrejött integráció. A közös vállalathoz akkor számos ÁFÉSZ-bolt és 60 áruház tartozott.

A 90-es évek elejére egyértelművé vált, hogy az áfészek piaci pozíciójának stabilizálásához, a versenyképesség fenntartásához egyfajta átalakulásra van szükség.

Az 1992. évi Kongresszus fordulópontot jelentett: itt született meg a döntés arról, hogy az áfészek, hatékonyságuk növelésének érdekében, fő tevékenységükké az élelmiszerek és napi cikkek forgalmazását teszik. Ezzel összefüggésben határoztak arról is, hogy a nagy tételű beszerzéseket központilag koordinálják, a konkrét teendők ellátására pedig létrehoznak egy önálló, nonprofit alapokon nyugvó nagykereskedelmi hálózatot.

A kezdetben alapvetően megyékhez illeszkedő, 17 egységből álló Pro-Coop rendszer feladata az áru beszerzése és az áfészek közötti terítése volt, saját költséget fedező árrés alkalmazása mellett; így a nagyobb tételű beszerzésekből származó haszon közvetlenül az áfészeknél jelentkezett.

Az új koncepció szerves része volt még egy, struktúrájában különböző méretű, és ehhez mérten eltérő választékot kínáló, mégis egységes bolthálózat kialakítása. A 90-es évek közepétől a multinacionális kereskedelmi láncok kiélezett piaci versenye is kikényszerítette egy országos szövetkezeti üzletlánc megalakítását.

Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa 1995-ben határozott a Coop-üzletlánc alapításáról. A szövetkezeti kereskedelem piaci pozícióinak megőrzésére, erősítésére szükség volt egy olyan gazdasági társaság formájában működő szervezet létrehozására, amely a megváltozott piaci körülmények között – tőkeerejének és a tevékenységéből származó bevételének köszönhetően – is képes volt biztosítani a vállalkozás versenyképességét.

A közös beszerzési és kereskedelemszervezői feladatok országos ellátására az Általános Fogyasztási Szövetkezet 1997-ben megalapította a CO-OP Hungary Zrt.-t.

A CO-OP Hungary Zrt. a hazai piac legnagyobb forgalmú franchise-rendszere, ma közel 3000 boltja van, és további 2000 kisebb üzlet tartozik hozzá. A bolthálózat az ország közel 3200 településén van jelen, naponta mintegy 1,5 millió vevő fordul meg boltjaiban, akik 30-szor töltenék meg a Puskás Ferenc Stadiont. Az üzletlánc törzsvásárlói jelenleg a 320 ezer főt is meghaladják. A Coop-csoporton belül jelenleg már közel 700 az integrált kiskereskedelmi rendszerhez kapcsolódó boltok száma.

A kizárólagosan magyar tulajdonban lévő Coop-csoport több mint 1000 kis- és középvállalkozást fog össze, ezáltal az ország egyik legnagyobb kistelepülési foglalkoztatója. A foglalkoztatottak száma meghaladja a 30 000 főt. A cégcsoport összforgalma tavaly meghaladta az 510 milliárd forintot; a befizetett iparűzési adó, a nyereség után fizetett társasági és különadó, a kiskereskedelmi forgalom után számolt nettó áfa, valamint a járulékok és szja együttes összege közel 60 milliárd forint.

A Coop-csoport a jövőben is partnerei és vásárlói igényeinek, elvárásainak lehető legmagasabb színvonalú kiszolgálásával igyekszik megfelelni a bizalomnak. A 2010 év végén bevezetésre kerülő új arculati elemek is ennek szellemében kerültek kialakításra.

(Az arculatváltozásról következő számunkban olvashatnak részletesen.)