Szorosabb partneri kapcsolatokkal a túlélésért

A földrajzi adottság lehetőségeket és ezen alapuló gazdaságpolitikai elképzeléseket jelenthet. Ezen belül két szempontot érdemes kiemelni: a logisztika átfogó tevékenység, ami növeli a gazdasági versenyképességet, illetve, hogy az említett földrajzi helyzetet kihasználva a szolgáltatásexportot lehet az egyik fókuszba állítani. Ezek által lehetséges a logisztikai ágazat hozzájárulását a GDP-hez a jelenlegi 6-8 százalékról az európai 11-13 százalékra növelni.A Magyar Logisztikai Klaszter jelentésében olvasható, hogy Horváth Miklós elnök szerint nincs ok különösebb pesszimizmusra, de nem lehetünk elégedettek. A szakma közös munkájának célja a szemlélet alakítása. Pozitív momentum, hogy a logisztika bekerült az ország stratégiájába és az EU-s programokba. Magyarország logisztikai állapotára jellemző, hogy az eszközök birtoklására irányul, miközben ehelyett szerződést és ügyfelet kellene birtokolni.

Fülöp Zsolt, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének elnöke jelentésében azt fogalmazta meg, hogy a szövetség kidolgozta a logisztikai központok minősítési rendszerét. Ez abból az alaptételből indul ki, miszerint az üzleti szféra határozza meg, hogy hol létesüljenek logisztikai központok. Tagjaik számára a válság negatív hatásainak kiküszöbölésére közös beszerzéseket kezdeményez: a csoportos energiavásárlással 20-35 százalékos költségcsökkentést értek el. Fülöp Zsolt szerint a szolgáltatóknál jelentős a kapacitásbőség. A díjak tovább nem csökkenthetők – miközben a megrendelői oldal további kedvezményeket akar kiharcolni.

Szinten tartás

A szolgáltatók már jelentős költségcsökkentéseket hajtottak végre. Ezért azok, akik megértették a válságkezelés szükségességét és megtették az erre vonatkozó lépéseket, a nyereségüket szinten tudták tartani.
Horváth István, a Na-gel Kft. ügyvezetője szerint, mint minden piac, ez is áll. A nagy cégek nagyon is megfontolják, hogy váltanak-e szolgáltatót ebben a helyzetben, hiszen minden változás újabb erőforrásokat és költségeket allokál. Ha bárki váltani is akar, akkor komoly anyagi előny miatt teszi, illetve abban az esetben, ha a szolgáltatási színvonal már nem elfogadható. Sok a rendelkezésre álló szabad kapacitás is, azaz, ha valaki mégis váltana, a szolgáltatónak nem kell beruháznia.

– A multinacionális cégek elvárással vannak a logisztikai tevékenység mutatószámaival szemben. A magyar tulajdonú vállalatok nagy többsége nem is érti, hogy miről van szó, amikor intézkedéscsomagok kialakításáról beszélünk – jelzi Horváth István. – Nem ésszerűsítik vállalataikat, mindent maguk, drágán kívánnak végrehajtani.
Hozzáteszi: míg a multik komplex szolgáltatást kérnek és várnak, addig a magyar cégek keresik a kiskapukat. Szerinte a 2010-es és 2011-es év is stagnálást fog mutatni, ki kell várni.
A kiemelkedően sikeres 2008-as év után nagyon nehéz 2009-es évet zárt a piac, tudjuk meg a Gebrüder Weiss Szállítmányozási és Logisztikai Kft. értékesítési vezetőjétől, Varga Bálinttól. Csökkenő mennyiségek mellett folyamatos díjcsökkenéssel, illetve komoly szabad kapacitásokkal szembesült minden szereplő.

– Véleményünk szerint a 2010-es év talán még nehezebb lesz a tavalyinál, és csak nagyon lassú fellendülésre számíthatunk. Bizakodva tekintünk az új kormányzat drasztikus adminisztratív tehercsökkentési szándékai felé, fontos lenne legalább ezen a téren az előrelépés az összes gazdasági szereplő számára – emeli ki Varga Bálint. – Szolgáltatási színvonalunk folyamatos fejlesztésének és erős anyavállalati hátterünknek köszönhetően sikerült a negatív piaci viszonyok hatásait elviselhető keretek közé szorítani, így vállalatunk megerősödve kerülhet ki a most tapasztalható vérre menő küzdelemből.

Lefaragás után, díjemelés előtt

A logisztikai piacot a kivárás, ezen belül a logisztikai díjak lefaragása jellemezte az elmúlt időkben. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatás megversenyeztetése után ugyan maradt a szolgáltatás igénybe vevője az eredeti szolgáltatónál, de csak akkor, ha az díjait a versenyben a legjobb árakat jegyzőéhez igazította. A múlt év elején a pénzügyi válság miatt likviditási problémák merültek fel több cégnél, ezért nem egy vállalat kényszerült a fizetési határidők szükségesnek vélt kitolására. Ezen felül a cégek tömegesen jutottak csődbe, illetve a csődöt nem jelentő cégek is drasztikusan csökkentették megbízásaikat. Ezek részben rontották az ügyfélkapcsolatokat. Elvétve azonban olyan cég is volt, aki a logisztikai partnerével közösen talált megoldást a pénzügyi válság hatásaira.

– A logisztikai szolgáltatást igénybe vevők piaci lehetőségei közel sincsenek a válságot megelőző években megszokotthoz, ezért minden költségemelkedést-áthárítást elutasítóan kezelnek. Sajnos azonban a másik oldalon a fuvarozási szakma a végletekig kizsigerelt. Az Európai Unióba való belépés, a piaci szereplők bővülése fuvardíjcsökkenést, valamint a különböző autópályadíjak és adóemelkedések költségnövekedést eredményeztek. A gazdasági válság hatására tovább estek az amúgy sem magasnak mondható fuvardíjak. Ezért további drasztikus költségemelkedést a kisebb létszámú fuvarozási vállalkozások a csökkenő számú fuvareszközökkel már nem tudnak elviselni. Emiatt nagyon valószínű, hogy a fuvarozási árak emelkedése a közeljövőben emelni fogja a logisztikai díjak árát is – mondja Bognár Zsolt, a Liegl & Dascher Szállítmányozási és Logisztikai Kft. ügyvezetője.
Az ügyfélkapcsolatok a pénzügyi válságban felértékelődtek. Az ügyfelek megtartására irányuló törekvések sokkal hangsúlyosabbá váltak, mint korábban. Az ügyfél kötődése kiemelkedően fontossá vált, ez a szolgáltatás minőségének emelésével, fejlesztéssel érhető el.

– Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy bizalommal forduljunk partnereinkhez, ami az ügyfélkapcsolat elmélyülését eredményezi, ezáltal kölcsönös előnyöket biztosít a szolgáltatásokban – hangsúlyozza Urbán Zsolt, a Pfenning Kft. ügyvezető igazgatója. – Véleményem szerint a gázolaj árának az elmúlt egy évben történő drasztikus emelkedése már-már ellehetetleníti a fuvarozóvállalkozásokat. Az ebből eredő költségnövekedést és a fuvardíjemelés szükségességét az ügyfelek felé szinte lehetetlen érvényesíteni. Ez mára oda vezetett, hogy a vállalkozások a megrendelések megtartásáért önköltségi áron vagy az alatt vállalnak megbízásokat.

Mozgásban

Szárazáru fuvarozásával indult el a Sze-merey Transport tevékenysége.
– Ma már 600 saját gépjárművel szolgáljuk ki megbízóink fuvarozási igényeit, az 1 tonnástól a 24 tonna teherbírásúig terjedő tehergépjárműveinkkel – érzékelteti a fejlődést Kovács Imre, a Szemerey Transport műszaki igazgatója. – Flottánk 400 járműve hűtőberendezéssel ellátott gépjármű. 36 raklapig szállítunk friss és fagyasztott árut, külön és együttesen is. Egy-három raktérig tudjuk az autókat elválasztani, és ezeken belül külön állítható hőmérsékletet biztosítani. Nem tartályos szállításon kívül mindent megoldunk.

A Szemerey Transport 20 éves fennállása során kiterjedt hálózatot épített ki, az ország 10 településén hozott létre kirendeltségeket és átrakódepókat. Önálló kirendeltségei és depói működnek Miskolcon, Budapesten, Debrecenben, Győrött, Kecskeméten, Szolnokon, Almásfüzitőn, Baján, Balatonszárszón, Pécsen, ahol hűtött átrakók is találhatóak. Központi raktáruk Budapesten a BILK területén helyezkedik el, ez egy 4500 négyzetméter alapterületű, többfunkciós hűtőraktár.

– Üzleti filozófiánk meglévő és leendő partnereink egyedi elvárásait testreszabott megoldásokkal kívánja szolgálni. A társaság fejlődését pontos, fegyelmezett, mindig az adott igényeknek megfelelő munkával, illetve a fuvarpiacon versenyképes fuvardíjak alkalmazásával tudta elérni. Partnereinknek – a piaci igényekhez alkalmazkodva – ma már teljes körű logisztikai szolgáltatást is biztosítunk a fuvarozástól a raktározáson át az értéknövelő megoldásokig – tudjuk meg Regensburger Tamás területi igazgatótól.

Innovatív raktározási megoldások

Mint más szegmensekben, a raktártechnikában is nagy a gyártók közötti verseny, ami egyértelműen a felhasználók előnyére szolgál. Hiszen így egyre jobb és gazdaságos raktározási megoldások válnak elérhetővé.
A BITO Raktártechnikai Kft. újdonságai közé tartozik a BITO ERGO névre hallgató termékcsalád, amely egy csővázas állványrendszer. Lényege, hogy a rendszer elemeiből viszonylag gyorsan és egyszerűen teljesen egyedi, testre szabható, többcélú egységek építhetők. Ezek később átalakíthatók, szétszedhetők, s alkatrészeikből teljesen más rendszer építhető. A rendszer különösen gyártó és összeszerelő munkaállomásoknál használható jól. Az elképzelések előre megtervezhetők egy 3D-s modellező programmal, amely a modell alapján azonnal kiszámolja a szükséges elemlistát.
A cég másik újdonsága olyan felhasználók számára érdekes, akik már rendelkeznek raktári állványrendszerrel, s azt szeretnék továbbfejleszteni.

– Ha megnézzük, régebben a legjellemzőbb raktározási forma a klasszikus soros-raklapos állványrendszer volt – idézi fel Öveges Gábor, a BITO Raktártechnikai Kft. ügyvezetője. – Amennyiben komissiózni is kellett, úgy ez a talajszinten s az első tárolószinten elhelyezett rakla-pokról történt. Ez elég nehézkes és lassú, különösen, amikor a raklap nagy részéről már elfogyott az áru, s a raklap belső végét kell elérni, amely hosszában betárolt raklap esetén több mint 1 méter. A talajon lévő raklap komissiózása esetén pedig az első gerendapár alatt kell bujkálni. Ezért a BITO cég olyan görgős lécekkel ellátott paneleket hozott létre, amelyeket az állványsorok gerendái közé egyszerűen behelyezve máris egy komplett görgős átfolyópályát kapunk, amelynek lejtését azzal biztosítjuk, hogy az egyik tartógerendát egy raszterrel lejjebb vagy feljebb helyezzük el. Így egy modern, gyors és kényelmesen használható komissiózó rendszert kapunk, amely jelentősen meggyorsíthatja a raktári folyamatokat.

Az ügyvezető felhívja minden raktár-üzemeltető figyelmét arra, hogy 2008-ban életbe lépett az az európai uniós rendelkezés (EN156335), amely kötelezővé teszi a raktári állványrendszerek éves felülvizsgálatát. Ennek elsődleges célja a biztonsági kockázatok időben történő felismerése. Nem is csak azért javallt ennek elvégzése, mert baleset esetén a szabály a tulajdonos-üzemeltető vezetőit teszi felelőssé, hanem mert betartásával életeket lehet megmenteni.