Szörfölés a tejtengeren

Idén júliusra csaknem 10 százalékkal csökkent a tej termelői ára, de az augusztusi statisztika már kétszázalékos emelkedést mutatott. Az ágazat szakértőit nem lepték meg a nyári adatok, már júliusban úgy vélték, a januári 99,37 forintos kilogrammonkénti tejár 90,47 forintra csökkenésével elérkezett az éves mélypont az alapvető élelmiszer árában. Még ugyan csökkent májushoz képest, de az előző év azonos időszakához képest az addigi szint megtartását jelenti.

Miközben a magyar piacon az év túlnyomó részében még mindig az esés volt a jellemző, az Agrárgazdasági Kutató Intézet kimutatása szerint jelentősen növekedni kezdtek a kiviteli árak, a kilogrammonként rögzített 96,05 forint az előző havinál 12 százalékkal magasabb volt, de 6 százalékkal kevesebb, mint amennyit átlagosan egy évvel korábban adtak a kivitel során a tej kilójáért és mintegy 6 százalékkal volt magasabb a termelői árnál.

Az egész 2018-as évet tekintve azonban kissé más képet tükröz a statisztika, a tavalyi nyerstej-export 52 százalékkal esett vissza, vélhetően az árcsökkenés miatt, ami összességében nem fedezte a termelői árakat. Az ágazati szakértők szerint a nyár tehát a piaci korrekció jegyében telt el, a csökkenő exportárak a magyar piac felé terelték a termelőket, a magyar árak a csökkenés után emelkedni kezdtek, vagyis hazai és külhoni érték lassan közeledik egymáshoz. A jelenlegi szint, ami körülbelül 95 forintos átvételi árat jelent, éppenhogy, de fedezi a költségeket.

A hogyan továbbról megoszlanak a vélemények, az Európai Bizottság előrejelzése szerint a tejfelvásárlás bővülése várható átlagosan, míg a termelés 1, addig a felvásárlás 1,2 százalékkal is nőhet, de sajnos nem nálunk. A Bizottság szerint a keresletélénkülés hatása ugyanis elkerüli Magyarországot, ahol mindössze 0,5 százalékos bővülést prognosztizáltak, miközben például Romániában 4 százalékos emelkedést jeleznek előre.

Kérdés, persze, hogy az áfacsökkentésnek mekkora hatása lesz majd? Az MNB számítása szerint 22 milliárddal csökkennek majd éves szinten az áfabevételek, vagyis ennyi marad a termelőknél és a fogyasztóknál – kérdés persze, hogy milyen arányban? Az adószakértők némileg borúlátóbbak ebben a kérdésben, akár a tojás, akár a hús áfacsökkentését nézzük, az ígért vagy inkább elvárt fogyasztói ármérséklődés és ezzel párhuzamosan a kereslet növekedése nem következett be. Mégis, a tej esetében sokan úgy vélik, az áfacsökkentés révén mérséklődik az import részaránya, és száz forint fölé kerül a nyerstej felvásárlási ára. És hogy ez mire elég?

A termelők szerint ma Magyarországon a jelenlegi támogatási szint mellett mintegy 110 forintos felvásárlási árral lehetne gazdaságosan jó minőségű tejet előállítani. A statisztikai folyamatokat nézve, ez azért nem tűnik biztosnak.