Szolid visszalépés a baromfiszektorban

A baromfiágazatnak nem sok jót hoztak az elmúlt évek, hiszen Európába és Magyarországra is megérkezett a madárinfluenza, ráadásul idén a globális tendenciákat felerősítve az aszály miatt jelentősen emelkedtek a takarmányárak. A Baromfi Terméktanács adatai szerint Magyarországon 2006-ban élősúlyban mérve 427 ezer tonna baromfit vásárolt fel az ipar, 2004-ben 606 ezer tonna, 2005-ben pedig 551 ezer tonna volt a feldolgozott baromfi mennyisége.Dr. Takács László, a terméktanács ügyvezető igazgatója elmondta, az egész ágazatot a szolid visszalépés jellemezte. Tavaly, vágott súlyban mérve 224 ezer tonna szárnyashúst értékesítettek belföldön és 71 ezer tonnát exportáltak. Idén az első nyolc hónapban a terméktanács adatai alapján 137 ezer tonna húst igényelt a belföldi piac és 46 ezer tonna jutott exportra.
A belső piacon továbbra is jelentős mennyiséget képvisel az import, becslések szerint a kereskedők behozatala meghaladja az évi 40 ezer tonnát is. Az import a hús olcsóságával függ össze. Jellemző változás az is, hogy a közeli országokból nemcsak fagyasztott, hanem friss árut is hoznak a kereskedők.

Helyreálló bizalom
A hazai baromfiipar átalakulása folytatódik. Az elmúlt esztendők jelentősebb, az egész ágazatot érintő átalakulása, a HajdúBét, Bábolna, Carnex csoportok feldolgozóinak bezárása, értékesítése lezárult. Jelenleg néhány cég áll felszámolás alatt, de egészében nézve a hazai baromfi-feldolgozás működik.
Az európai uniós csatlakozás önmagában nem javította az ágazat helyzetét. A piac megnyitása inkább a külföldi konkurenciának kedvezett. Az uniós jogszabályok ugyanis olyan jelentős többletterhet rónak a termelőkre és a feldolgozókra, amelyet az uniós és a hazai költségvetés sem kompenzál, közben ezeket a többletkiadásokat a fogyasztóra sem tudják áthárítani.
Az ágazat gazdasági helyzete a madárinfluenza és a takar­mány­árak emelkedése miatt súlyosan megrendült. Szakmai körökben pozitívan értékelik a Baromfi Terméktanács reklámkampányát az egészséges, magyar baromfihús mellett. Ennek nyomán a madárinfluenza miatt részben elveszített fogyasztói bizalom, ha nem is állt teljesen helyre, de a változás tendenciája kedvező.

Kedvelt a baromfihús
A baromfifogyasztás Magyarországon tartja előnyét más húsféleségekkel szemben. Miközben a KSH nyilvántartása szerint 2006-ban az egy főre jutó húsfogyasztás 58 kiló körül alakult, ebből a baromfi részesedése 19 kiló, a készítményekkel együtt a baromfi részesedése már 33-34 kiló. Az idén minden bizonnyal csökkenésre lehet számítani, hiszen az iparág felvásárlása is 9 százalékkal csökkent. Dr. Takács László elmondta azt is, hogy a baromfihús fogyasztásának dinamikája révén a világ élvonalába került Magyarország. Hasonlóan magas az egy főre jutó éves tojásfogyasztás adata is: 176. Ha ehhez hozzávesszük a különböző formában feldolgozott tojást, akkor az egy főre jutó fogyasztás már megközelíti a 300-at.
A belföldi ellátásban a csirke és a pulyka a meghatározó. A nyershús-kategóriában az egyre népszerűbb mell mellett a legkeresettebb a comb. A feldolgozók szempontjából nem volt kedvező, hogy a korábbi túltermelés, majd a madár­influenza miatt a fogyasztói és átvételi árak meglehetősen nyomottak voltak, s az idén több lépcsőben végrehajtott áremelés után sikerült a korábbi árszínvonalat elérni.

Megrostálódott víziszárnyas-szektor
A legnagyobb kérdésnek az számít, hogy a madárinfluenza által sújtott víziszárnyas-ágazat jövője hogyan alakul. A vízibaromfival foglalkozó cégek között már le is zajlott a koncentráció. Az újraindulásban segített a Baromfi Terméktanácsnak az agrártárcával közösen kimunkált minimum követelményrendszere, amelyben a rögzítetteket végre kellett hajtani azoknak, akik a víziszárnyas-ágazatban kívánnak tevékenykedni.
Az iparág által kibocsátott tovább feldolgozott termékek, készítmények mennyisége évről évre folyamatosan növekszik, miközben a vörösáru-féleségek mennyisége érdemben nem emelkedett. Ezzel szemben az elősütött, panírozott termékek mennyiségénél tízszázalékos gyarapodást regisztráltak. Ugyanebben az időszakban megduplázódott az elsősütött kacsa mennyisége is. A tovább feldolgozott termékek döntő hányada belföldre kerül, a többit exportálják.