Szinte minden magyar szülő egyetért abban, hogy a papíralapú tananyagok nem elavultak

Teacher and students using digital tablet

A vállalat 40 ezer szülőt – országonként kb. 1000-et – és 8 ezer tanárt – országonként kb. 200-at – kérdezett személyes tapasztalatairól, véleményéről és hozzáállásáról a modern, digitális technológia és a hagyományos, analóg, papíralapú anyagok kapcsán. Mivel Magyarországon az idei tanévtől kitiltották az iskolákból az okostelefonokat, azonban a laptopokat korlátozott formában használhatják a diákok, a kutatás eredménye még érdekesebb hazai viszonylatban. A magyar szülők 62%-a például kifejezetten örülne, ha nagyobb szerepet kapnának a papíralapú tananyagok az iskolákban, és szinte mindenki egyetért abban, hogy javítják az olvasást, a tanulást, az aktivitást vagy a tudás megőrzését.

A kutatás egybevág azzal, hogy – főleg Nyugat-Európában – több éve komoly befektetésekkel segítik elő a technikai fejlesztéseket: előtérbe helyezve azt, hogy minél több diák juthasson laptopokhoz. A tanárok azonban most aggodalmukat fejezték ki, ugyanis 40%-uk szerint a számító- és táblagépek negatív hatással lehetnek a tanulási folyamatokra. Ezzel szemben a tanárok és szülők szinte egyöntetűen valamilyen pozitív hatást tapasztaltak már a papíralapú tananyagokból. A kérdéskörnek komoly társadalmi utóhatása is van: a magyar szülők harmada azt érzi, hogy az iskolai gépek használata egyértelművé teszi azt is, hogy ki engedhet meg magának saját laptopot vagy más eszközt, és ki van rosszabb anyagi helyzetben.

A tanárok 86%-a egy vagy több kihívást jelölt meg a digitális eszközök használatakor. Körülbelül harmada szerint romlottak az olvasási készségek és korlátozódott a tudás megőrzése , míg negyede tapasztalta azt, hogy kevésbé vettek részt az órákon a diákok. 16% összefüggést vélt felfedezni a teljesítmény csökkenésével. A magyar tanárok több mint 40%-a szerint a túlzott laptophasználat hosszú távon egy olyan társadalomhoz vezethet, amiben az emberek kevésbé képesek egymással személyesen, normálisan együttműködni, illetve képtelenek az eszközök segítsége nélkül információt megőrizni amellett, hogy olvasási gondokkal küszködnek.

Ezzel szemben a tanárok közel kétharmada szerint a papíralapú tananyagok javítják az olvasási készséget, miközben a tanárok és a szülők közel fele azt tapasztalta, hogy elősegítik a tudás megőrzését is. Sőt, úgy gondolják, hogy az analóg megközelítés a különböző tanulási stílusokkal is kompatibilis. Magyarországon a megkérdezett szülők 90%-a véli úgy, hogy egyáltalán nem elavultak a papíralapú tananyagok, míg a magyar tanárok 82%-a tapasztalta azt, hogy fizikai eszközökkel egyszerűen jobban tanulnak a diákok.

Emiatt gondolja a tanárok 40%-a azt, hogy a döntéshozóknak érdemes lenne megfontolnia, hogy a laptopok vagy tabletek bevezetése minden esetben jó ötlet-e. Ugyanúgy, az oktatók fele azt gondolja, hogy a döntéshozók egyszerűen nincsenek elég közel az oktatási rendszerhez ahhoz, hogy a lehető legjobb ajánlásokat tegyék. A magyar szülők majdnem fele szerinjt oktatáspolitikailag a már bevált módszerekre kellene hagyatkozni, és nem pazarolni a pénzt olyan eszközökre, amik nem segítik elő sem a tanulást, sem a diákok jövőbeni esélyeit. Negyede pedig úgy véli, hogy előnyös lenne a laptopokon és tableteken túl fekteteni olyan technológiai eszközökbe, amik ténylegesen segítik az oktatást és tanulást a hétköznapokban.

Sok szülő gondolja, hogy a gyerekek túl sok időt töltenek képernyők előtt, 58%-uk szerint pedig az iskolákban használt laptopok megnehezítik számukra azt, hogy otthon megfelelően tudják ezt kezelni. A magyar szülők 40%-a szerint a képernyő előtt töltött idő a leggyakrabban a vitát kiváltó ok otthon.

A szülők és a tanároktöbb mint fele kiegyensúlyozottságot szeretne az iskolában használt technikai eszközök terén: a cél, hogy a technológiát a tanítás és a tanulás javítására, nem pedig önmagáért használják.

Karl Angove, az Epson Europe alelnöke és az Epson Iberia ügyvezető igazgatója így összegezte a kutatás eredményét: „A kutatásunkból kiderül, hogy a szülők és a tanárok kiegyensúlyozottságot és a papír nagyobb mértékű használatát szeretnék az osztálytermekben – ez öncélúnak tűnhet egy nyomtatógyártó részéről, de az eredmények magukért beszélnek. A többség úgy véli, hogy az olyan tananyagok, mint a tankönyvek, munkafüzetek és feladatlapok javítják az olvasási készségeket. A technológiának értékes helye van, és fontos, hogy a jövő digitálisan képzett munkaerőjét neveljük, de gondosan kell kezelni, hogy a technológia támogassa, és ne zavarja vagy csökkentse a teljesítményt.”