Magazin: Szinergiák és ellentmondások – Konferencia a közétkeztetésről

Május végén került sor Budapesten a Századvég Gazdaságkutató Zrt. és a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) közös szervezésében „A hazai élelmiszeripar szerepe a közétkeztetésben” című konferencia megrendezésére. A rendezvény célja párbeszéd teremtése volt a közétkeztetésben tevékenykedő szolgáltatók és az élelmiszeripari termelő-, feldolgozóvállalkozások között, valamint eszmecsere arról, az ágazat milyen állami és szakmai eszközöket, megoldásokat igényel a további fejlesztésekhez.

Köszöntőjében Márton Péter, a Századvég vezérigazgatója kiemelte, hogy az áfakulcs 27-ről 18 százalékra csökkentése nemcsak a vendéglátóipar érdekeit szolgálja, hiszen forgalomnövekedés több ezer új munkahelyet generálhat országszerte az érintett területeken.

Hatékonyság, minőség, hozzáállás

Naponta mintegy 2 millió ember vesz részt a közétkeztetésben – hangsúlyozta előadásában Gál Pál Zoltán, a VIMOSZ elnöke –, ám míg Magyarországon egy adag étel ára átlagosan 1,3 euró, és ennek áfatartalma 27 százalék, addig a gazdag európai országokban az összeg ennek háromszorosa, lényegesen kisebb áfatartalommal. A szektor a magyar agrárium számára így is évi 200 milliárd forint értékben képes piacot biztosítani. A közétkeztetés közvetett munkahelyteremtő hatása is jelentős, számos alacsony képzettségű munkavállaló számára kínál megélhetést. A mezőgazdasági ágazat nemzetgazdasági eredménye tovább növelhető, ha a termelők beszállítóként kapcsolódnak a közétkeztetés láncolatába.

A szakember úgy véli, a hazai közétkeztetés legnagyobb dilemmáit az alapanyagok minőségének, az elavult technikai feltételeknek és a hatékonyságnak a kérdései jelentik.

Oravecz Márton, a NÉBIH elnöke szerint a közétkeztetés állandó és kiszámítható piacot teremt a kisvállalkozások számára. A NÉBIH 4600 főzőkonyhát és 5500 tálalókonyhát tart nyilván az országban. A közétkeztetőknek a fogyasztói igények jelentős változásaihoz kell alkalmazkodniuk: nemcsak a táplálkozási szokások módosultak,

érvényesülnek az egészségtrendek, de a higiéniai szabályok is formálódtak. Az elnök kihangsúlyozta, hogy a közétkeztetés célcsoportjai között a gyermekeké és az időseké a legkiszolgáltatottabb – az ő védelmük állami feladat.

Mára a közétkeztetés elismertsége, elfogadottsága romlott. A beszállítók kiválasztásának fő tényezője az ár, ami óhatatlanul a minőség romlásához vezetett. A felhasznált alapanyagok jelentős része messziről érkezik, elsődleges feladat tehát a helyi termékek felvevőpiacának megteremtése, ugyanakkor fontos az új étkezési kultúra kialakítása, támogatása és a dolgozói igénytelenség felszámolása. A hulladék mennyiségét csökkenteni kell, fejleszteni kell az infrastruktúrát és hangsúlyt adni a megfelelő képzésnek. A változások természetesen élelmiszer-biztonsági elvárásokat is támasztanak a beszállítókkal szemben.

Feladatok és programok

Szedlák Attila, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöki kabinetfőnöke kiemelte a kistermelői piacteremtés fontosságát, valamint a helyi tradíciók és termékek felhasználásának prioritását, ami a közétkeztetésben olcsóbb árat, alacsonyabb szállítási költségeket és kisebb ökológiai lábnyomot jelent. A Kamara feladata itt a tagok bekapcsolása az értékesítési láncba, piacra jutásuk segítése, az élelmiszeripari referensi munka fejlesztése és a Mintamenza program támogatása.

A gyermekétkeztetési program finanszírozására 2017-ben 74 milliárd forint jut majd, mely 2,2 milliárd forinttal haladja meg az idei keretet, míg 2010-ben erre a feladatra csak 29 milliárd forintot fordítottak – mondta el Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. A szaktárca a kormánnyal közösen arra törekszik, hogy a szociális alapú étkeztetést minél több rászoruló vehesse igénybe, az elmúlt évek jogalkotása pedig arra törekedett, hogy az egészségügyi és a felzárkózási szempontok egyaránt érvényesüljenek.

A tavalyi év szeptemberétől felmenő rendszerben kell alkalmazni a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokat, az önkormányzatok pedig január 1-jétől kötelező feladatként látják el az intézményen kívüli szünidei étkeztetést, amelyben mintegy 221 ezer gyermek vesz részt. Tavaly a nyári étkeztetésben 1484 településen mintegy 134 ezer rászoruló gyermek részesült, amire a kormány 3 milliárd forint forrást biztosított. Az iskolai szünetek idejére ebben az évben 5,3 milliárd forintos keret áll rendelkezésre.

Előtérben a hazai

Párkai Zsolt, a FoodService Europe elnöke aláhúzta: a közétkeztetés ma nem pusztán ételkészítés, hanem szolgáltatások sora. A folyamatosan bővülő piac igényli az élelmiszer-politikai és -biztonsági egyeztetéseket, a megfelelő minőségbiztosítást és a közétkeztetői elvárások megfogalmazását. Az elnök kifejtette: a helyben termelt alapanyagok nemcsak frissebbek, mint az import alapanyagok, de beszerzésük környezetbarát módon oldható meg, és hosszú távú megrendelést tud biztosítani a helyi termelők számára, ami hozzájárul az agrárvállalkozások gyarapodásához és a munkahelyek megőrzéséhez.

György László, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza előadásában elmondta, a közétkeztetés állami támogatásának növelése nemcsak a hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségét növeli, hanem közvetve a hazai élelmiszeripart is támogatja. Szerinte a gyermekétkeztetés helyzete 2010 és 2016 között javult. A közétkeztetés fejlesztése nemcsak a diákok teljesítményére van jó hatással, de motorikus készségeikre is, és a megfelelő étkezés csökkenti a gyerekek agresszivitását. Az étel minősége nem feltétlenül pénz kérdése, sokkal inkább a szemléleté.

A szakember úgy véli, hogy a szektor nemzetgazdaságra gyakorolt hatása nagy – mind az adóbevételek, mind az életminőség alakulását illetően –, ami a kisebb termelők értékesítési láncba való integrálásával tovább nőhet.

Jelesek és jók

Zoltai Anna, a NÉBIH főosztályvezetője a minőségvezérelt közétkeztetési program eddigi eredményeire hívta fel a figyelmet, hogy a közel 1600 minősített partner között jelenleg 613 jeles és jó minősítésű konyha található, és céljuk, hogy a többi partnerüket is arra ösztönözzék, hogy a NÉBIH által feltárt hibákat kijavítsák. Ebben segít a részletes, megoldási javaslatokkal kiegészített és a vizsgált konyha számára átadott szakvélemény. A főosztályvezető elemezte a jellemző hibákat, és úgy értékelte, hogy a fő problémát a silány alapanyagok, a rossz ételkészítés, a rossz ízek és tálalás okozta alacsony fogyasztási kedv, valamint a tudatlanság jelenti.

Éder Tamás, a Bonafarm csoport igazgatója, vitatkozva néhány előtte vázolt elképzeléssel, a hangsúlyt a versenyorientált megközelítésre helyezte, aminek ellentmond a kisgazdaságok fejlesztése. Szerinte a piac a közétkeztetésben is centralizálódik, az alacsony árak a szürkegazdaság felé vezetnek.

Meghatározó tényezőként említette az urbanizációt, a fogyasztói társadalom kialakulását, az életmódváltást. Ebben a közegben a mezőgazdasági integrációk mint transzparens rendszerek, a közétkeztetés fontos partnerei lehetnek, mert biztosítani tudják mindazon feltételeket a közétkeztető cég számára, amelyek hozzájárulnak az alapanyagok sikeres beszerzéséhez. A mezőgazdasági integrációkban folyamatosan rendelkezésre áll a megfelelő árumennyiség, a termék teljes pályája nyomon követhető, így garantálva az alapanyagok minőségét, frissességét.

Páger Zsolt, a Hungast csoport igazgatója bemutatta a vállalat beszállítói minősítési rendszerét, melynek során több lépcsőben folyamatosan ellenőrzik partnereiket, hogy a közétkeztetési láncolatból kiszűrjék az esetleges hibákat. Felhívta a figyelmet azokra a specifikus közétkeztetési elvárásokra, melyeket az EMMI-rendelet támaszt az alapanyag-beszállítók felé annak érdekében, hogy a gyermekek minél egészségesebb és változatosabb étrendhez jussanak.

Az előadásokat követően kerekasztal-beszélgetésre került sor a közétkeztetés gyakorlati tapasztalatairól, finanszírozási helyzetéről, és jövőbeli kihívásairól. A kerekasztal résztvevői Zoltai Anna, a NÉBIH osztályvezetője, Regőciné Fazekas Márta, a P. Dussmann Kft. élelmezési ágazatigazgatója, Tresó István, a K&H Bank Zrt. ügyvezető igazgatója és Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tudományos munkatársa voltak.

Ipacs T.