Szilva fajtabemutató: a termőhelyválasztás és a szakmai tudás jelentősége a hazai szilvatermesztésben

Szerző: Trademagazin Dátum: 2024. 08. 26. 11:04

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) közös szervezésében megrendezett szilva fajtabemutató szakmai rendezvényen a szakértők a szilvatermesztés kihívásairól és lehetőségeiről tartottak előadásokat, majd szabadföldi bemutatón vettek részt a jelenlévők. Az esemény három fő témája a piaci körkép, a termőhelyi kataszter fontossága, valamint az állomáson folyó munkálatok voltak.

Juhos Csaba, a Fresh Fruit TÉSZ elnöke beszámolt a 2024-es szilva piaci helyzetről. A világ éves szilvatermése 10-12 millió tonna között mozog, melynek közel felét Kína adja. Európa körülbelül 1,5-2 millió tonnával részesedik a termésből, amelyhez Szerbia jelentősen hozzájárul 700 ezer tonnával. Magyarország azonban a lehetőségeihez képest alacsony mennyiséget, mindössze 45-70 ezer tonnát termel évente, ami az EU termelésének csupán 4%-át teszi ki – írja az Agrárszektor.

Hazánkban a szilvatermesztés legnagyobb területe Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, ahol 2023-ban 1636 hektáron termeltek szilvát. Az elmúlt években a hazai szilvaexport folyamatosan csökkent, míg 2017-ig 10 ezer tonna körül alakult, mostanra alig éri el a 3 ezer tonnát. A hazai szilvapiacon a termés körülbelül 50%-a ipari, a másik fele pedig friss piacra kerül. A szilva hosszú érési ideje és sokrétű felhasználhatósága miatt kedvelt gyümölcs, azonban gyorsan romló természete miatt az üzletek óvatosabban kezelik.

Dr. Kovács Szilvia, a MATE tudományos főmunkatársa előadásában a gyümölcstermőhelyi kataszter fontosságát hangsúlyozta, amely meghatározza, hogy egy adott terület alkalmas-e a gyümölcstermesztésre. A telepítési pályázatok benyújtásához elengedhetetlen, hogy a terület szerepeljen a kataszterben, és alkalmas minősítéssel rendelkezzen. A megfelelő termőhely kiválasztása alapvető fontosságú a szilvatermesztés sikeréhez, hiszen a gyümölcs érzékeny a talaj és a környezeti viszonyok változásaira.

Dr. Nádosy Ferenc, a MATE Ceglédi Kutatóállomás vezetője bemutatta a Ceglédi szilva gyűjteményben termesztett fajtákat. Az elmúlt években a szilvafajták szaporítási arányai jelentős változáson mentek keresztül. A német szilvafajták, mint a Topend Plus, Toptaste és Tophit fajták, 50%-ban képviselik a szaporított összes fajtát. Az alanyfajták közül a Mirobalan C 162 és a Mirobalan 29C bizonyultak a legmegbízhatóbbnak.

A szilvatermesztés során a vírusos megbetegedések, a túlkötődés és a napégés komoly problémákat okozhatnak, különösen az öntözetlen, extenzív körülmények között. A melegedő klíma miatt ezek a problémák a jövőben fokozódhatnak, ami még inkább szükségessé teszi a korszerű termesztési technikák és fajtaválasztás alkalmazását.

A rendezvény zárásaként a szakértők hangsúlyozták, hogy a sikeres szilvatermesztéshez elengedhetetlen a gazdaszemléletű, gyakorlatorientált megközelítés, amely a termesztési technológiák és fajták alapos vizsgálatán alapul. Az adatalapú mérnöki gondolkodás bevezetése és a hazai adaptációk módszeres kiértékelése nélkülözhetetlen a termesztés gyakorlati sikeréhez és a nemzetközi versenyképesség eléréséhez. Az ilyen szakmai rendezvények lehetőséget biztosítanak arra, hogy a gazdálkodók azonnal hasznosítható információkhoz jussanak, amelyek segítenek a hazai szilvatermesztés fellendítésében és fejlesztésében.

Kapcsolódó cikkeink