Szigorúbb uniós szabályozásra van szükség a növényi eredetű hús- és tejtermék imitátumok miatt
Az állati eredetű élelmiszereket imitáló növényi alapú termékeknek elnevezésükben jelentősen különbözniük kell az állati eredetűekétől. Leírásukban, reklámjaikban pedig nem utalhatnak arra a valótlanságra, hogy tápanyagtartalmuk azonos lenne az állati eredetű termékekével. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az európai termelőket összefogó Copa-Cogeca szervezettel közösen felhívja az uniós döntéshozók figyelmét a vonatkozó piaci szabályozások mihamarabbi megalkotására, ami a fogyasztók védelmét is célozza.
A Copa-Cogeca (az európai mezőgazdasági termelők, illetve termelői szövetkezetek szervezete) állásfoglalást adott ki a növényi alapú hús- és tej-imitátumokkal kapcsolatban. A növényi alapú fehérjetermékek (hús- és tej-, illetve akár tojásutánzatok) olyan növényi kivonatokból, illetve növényi eredetű összetevőkből készült termékek, melyek igyekeznek utánozni az állati eredetű termékek érzékszervi (forma, állag, íz, illat stb.) tulajdonságait, valamint nevükre és elfogadottságukra is építenek. Forgalmazóik érdekük szerint kiemelik az állati eredetű termékekhez való hasonlóságukat, miközben igyekeznek megkülönböztetni is őket, elmosva a lényegi különbségeket.
Ezen termékeket sokszor az eredeti állati eredetű termékek helyettesítőinek „címkézik”, azt sugallva, hogy tápértékük azonos azokéval és az étrendben felcserélhetőek. Számos felmérés, jelentés, tanulmány igazolja, hogy a fogyasztók túlnyomó többsége nem olvassa el az összetevők, tápértékek listáját. Ehelyett sokan úgy gondolják, hogy ha például vega „hamburgernek” vagy vegán „tojásnak” neveznek valamit, akkor azok tápértékének meg kell egyeznie az eredeti termékével – ami azonban nem így van. Például egy Franciaországban készült tanulmány szerint tízből hat fogyasztó gondolja úgy, hogy a növényi alapú italok táplálkozási szempontból helyettesíthetik a tejet – annak ellenére, hogy számos tudományos bizonyíték támasztja alá ennek ellenkezőjét. A hús komplex fehérjeforrás, ugyanakkor a növényi alapú változatokban nincs jelen az összes esszenciális aminosav, továbbá alacsonyabb a B12-vitamin-, a cink-, a vas- és a mikroelem-tartalom. A félrevezető tájékoztatás miatt sokan azt gondolják, hogy az eredeti állati eredetű termékek és a növényi alapú imitátumok tápértéke azonos, holott ez közel sincs így. Az efféle félretájékoztatások étrendi hiányosságokhoz, de akár komolyabb egészségügyi problémákhoz is vezethetnek.
Mind a Copa-Cogeca, mind a NAK felhívja a figyelmet arra, hogy az uniós jogalkotóknak minél hamarabb meg kell tiltaniuk az állati eredetű termékek megnevezéseinek használatát növényi alapú utánzatoknál. Továbbá nem engedhető ezen termékek „helyettesítőként” történő reklámozása, értékesítése. Nem szabad megtéveszteni a fogyasztókat, és az állati eredetű termékek megnevezéseit – valamint a főként állati eredetű összetevőkből készült termékeket is – uniós szinten jogilag védeni kell. Miként a tápanyagtartalomra utaló kijelentéseknek is egyértelműnek kell lenniük.
Kapcsolódó cikkeink
Kulcsfontosságú a digitalizációban rejlő lehetőségek kiaknázása
Fontos, hogy az agráriumban minél többen kihasználják a digitális technológia…
Tovább olvasom >A legszebb és legfrissebb fenyőfák idén is a termelői vásárokon kaphatók
Az idén is szebbnél szebb fenyőfák közül válogathatnak a vásárlók…
Tovább olvasom >AM: végéhez ért az idei betakarítás és a vetés
Befejeződtek az idei évben az őszi betakarítási és a vetési…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >30%-kal kevesebb anyaghasználat már megoldás lenne a klímaválságra
A körforgásos gazdaság globális szükségszerűség: túlmutat a földrajzi határokon, és…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >