Szigorúbb szankciók, csökkenő adminisztráció – módosultak az EPR háttérszabálya
A 2024 végén a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat. A változás sokrétű, hiszen a mellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is.

Gábor Zoltán
Magyarországon 2023. július 1-vel lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, az EPR. A hazai hulladékgazdálkodási rendszer új szabályozása a kezdetek óta kettős adminisztratív terhet rótt az érintettekre, mivel a termékdíj kötelezettségnek és az ahhoz kapcsolódó negyedéves bevallásoknak az EPR rendszer bevezetése után is eleget kellett tenniük a társaságoknak. Egy 2024 decemberében kihirdetett törvénymódosítás ezt a kettősséget szüntette meg 2025. január elsejével, úgy, hogy a termékdíj alól kikerültek azok a termékek, melyek az EPR alá is tartoznak.
„Az év végi változások talán legfontosabb hozadéka, hogy a jogalkotó a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet módosításával bevezette az EPR-díj fizetéséhez kapcsolódó szankciórendszert. Ennek jelentőségét az adja, hogy bár az EPR-díjra az adókhoz hasonló szabályok vonatkoznak, az nem adónak, hanem szolgáltatási díjnak minősül, így az adóeljárások során megszokott szankciók nem voltak erre vonatkoztathatóak”
– tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

Kovács István
A módosított kormányrendelet értelmében, ha a gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termék mennyiségéről nem vagy tévesen szolgáltat adatot, akkor a bírság mértéke az EPR-díj hiány fele. Amennyiben a hiányt nem lehet anyagtípusra (például biológiailag lebomló műanyag vagy papír) vonatkozóan tételesen megállapítani, akkor az érintett csomagolásokra vonatkozó legmagasabb díjtétellel kell számolni.
„Az EPR-rendszer további változásait okozta és egyben számos könnyítést is hozott magával az EPR-rendelet szintén decemberben történt módosítása. Például a gyártók számára kedvező változás, hogy az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatás módosítására egy hónappal hosszabb idő áll rendelkezésükre”
– tette hozzá Kovács István, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
Kapcsolódó cikkeink
Mérsékelt optimizmus és javuló kilátások a közép-európai ingatlanszektorban
A közép-európai ingatlanpiaci szereplők többsége arra számít, hogy idén a…
Tovább olvasom >A globális minimumadó transzferárazási vonatkozásai
A tavalyi évtől Magyarország is alkalmazza a globális minimumadó szabályait,…
Tovább olvasom >Tovább bővül az eÁfa-rendszer funkcionalitása
Folyamatosan növekszik az eÁfa rendszer felhasználóinak száma és egyre több…
Tovább olvasom >További cikkeink
Komoly veszélybe kerülhetnek a magyar élelmiszergyártók az árrésstop miatt
Az árrésstop bevezetése nyomán eddig szigorúan titkolt információk kerültek nyilvánosságra:…
Tovább olvasom >Zsigó Róbert: az árrésstoppal érintett élelmiszereknek átlagosan 17,7 százalékkal csökkent az ára
Az árrésstop egy hete lépett életbe, az érintett élelmiszereknek átlagosan…
Tovább olvasom >NAV: a webáruházak sem bújhatnak ki a kiskereskedelmi adó megfizetése alól
A kiskereskedelmi adót a webáruházaknak is fizetniük kell, ha az…
Tovább olvasom >