Szigorúbb európai kibocsátási szabályok jönnek az autópiacon, de van mozgástér

 2025-től új korszak kezdődik az európai kibocsátási szabályozásban: a személyautók esetében 93,6 g/km-re, míg 2030-tól már 49,5 g/km-re csökken az engedélyezett átlagos CO₂-kibocsátás. Ez a szigorítás jelentős mértékben meghatározza az autógyártók jövőbeli modellkínálatát, és közvetetten a vállalati flották összetételét is. Ráadásul az új kibocsátási célok túllépése súlyos bírságokat vonhat maga után a gyártók részére – mindez az előzetes becslések szerint akár 20 milliárd eurónyi költséget is jelenthet. A nyomást enyhítendő az Európai Bizottság lehetővé tenné, hogy a gyártók hároméves időszak átlagában teljesítsék kibocsátási kötelezettségeiket, illetve továbbra is élhetnek a „pooling” lehetőségével, vagyis közösen, cégcsoporton belül, vagy más gyártókkal együtt teljesíthetik a célokat. A 2035-ös végső cél – azaz, hogy az újonnan forgalomba kerülő autók kibocsátását nullára csökkentsék – továbbra is megmarad, de a pénzügyi szankciók csak 2027 végétől léphetnek életbe, így több idő állna az iparág rendelkezésére a technológiai és piaci alkalmazkodáshoz. A formális elfogadás ugyan még folyamatban van, de a tervezet célja világos: reális ütemezést biztosítani a gyártóknak a követelmények teljesítésére, miközben az unió hosszú távú klímacéljai változatlanok maradnak.

Mindezzel párhuzamosan az autópiac is átalakulóban van: az Ayvens európai piacra vonatkozó központi felmérése szerint a tisztán elektromos és hibrid modellek iránti kereslet emelkedik, miközben a plug-in hibrideké csökken. A tagállami szabályozások – így például a plug-in hibridekre vonatkozó hazai adó- és parkolási kedvezmények kivezetése – szintén az elektromos járművek térnyerését ösztönzik. A kihívások azonban továbbra is jelentősek: a kereslet még nem minden szegmensben tart lépést az átállás tempójával. Az Ayvens felmérése szerint az európai vásárlók 46 százaléka venne elektromos járművet, de ehhez alapfeltételnek tekintik a minimum 460 km-es hatótávolságot és a megbízható töltési infrastruktúrát. Ráadásul a legtöbb európai országban az emberek jellemzően csak egy autót tartanak, így az elektromos autónak minden helyzetben használhatónak kell lennie – megbízhatóság, hatótáv és ár tekintetében egyaránt.

„A kereslet és a kínálat között ma még komoly szakadék van”

– hangsúlyozta Hegedűs Viktor, az Ayvens Magyarország kereskedelmi igazgatója.

„A gépjárműgyártók e-autó kínálatukkal főként a prémium szegmenst célozzák, miközben a tömegpiac még nem igazán találta meg a számára elérhető elektromos alternatívát. Ez azonban gyorsan változhat, hiszen a megfizethető, nagy hatótávolságú modellek megjelenésével ugrásszerűen nőhet a kereslet.”

Ami az autógyártókat illeti, a világpiacot tekintve kettős nyomás alatt vannak: míg Európa és Kína a gyors átállás élére állnak, addig az USA-ban és más régiókban lassabb ütem várható. Az európai gyártóknak tehát egyszerre kell fenntarthatóbb gyakorlatokat bevezetniük, és piacképes modelleket kínálniuk különböző szabályozási környezetekben. Ennek köszönhetően, az elkövetkező 5–10 évben az várható tehát, hogy a gyártók többsége az intenzív elektrifikáció mellett mégis többféle meghajtást fog párhuzamosan kínálni.

Az Ayvens elemzése szerint ebben az átmeneti időszakban a legnagyobb értéket a rugalmas flottastratégiák, az új meghajtású modellek fokozatos integrálása és a jól megtervezett lízingmegoldások jelentik. Ez a rugalmasság elengedhetetlen ahhoz, hogy a különböző piaci körülményeknek és szabályozási elvárásoknak a cégek mobilitási stratégiája megfeleljen.

„Mobilitási szolgáltatóként célunk, hogy ügyfeleinket ne csak járművekkel, hanem jövőbe mutató mobilitási stratégiákkal is segítsük, ideértve az operatív lízing rugalmas konstrukcióit, a használt, de megbízható járműveket kínáló lízingmegoldásokat, valamint a rövid távú bérletek környezetbarát alternatíváit”

– tette hozzá Hegedűs Viktor.