Szigorodó ESG-szabályozás és gyakorlati kihívások: hol tartunk és merre tartunk?

Az ESG már nem opcionális, hanem kardinális

Az ESG-törvény értelmében a vállalatoknak két fő kötelezettséget kell teljesíteniük: a fenntarthatósági jelentéstétel és átvilágítás. Ez magában foglalja a kockázatkezelési rendszerek kialakítását, a környezeti és társadalmi felelősségvállalások feltárását, és szükséges esetben korrekciós intézkedések meghozatalát.

Tavaly óta, amikor elfogadták az ESG-törvényt, a vállalatok körében nőtt az ESG szabályoknak való megfelelés nyomása. A magyar és a régiós befektetők kiemelt figyelmet fordítanak az ESG szempontokra, különösen az ingatlanpiacon. Az energiahatékonyság, természetes fény, és vízellátás mind kulcsfontosságú szempontokká váltak az épületek üzemeltetése során.

A költségvonzat jelenti a legnagyobb akadályt az ESG szabályok teljesítésében, de a piaci visszajelzések szerint ezek a költségek hosszú távon megtérülnek a magasabb bérleti díjak és hozamok formájában. A RICS (Royal Institution of Chartered Surveyors) éves konferenciája kiemelte, hogy az építészeti örökség megőrzése és az ESG követelmények összehangolása kulcsfontosságú lehet a jövőben.

A tervek szerint Budapest is helyet kap a nemzetközi ESG konferenciák sorában, ami elősegítheti a város és a régió szerepének erősítését az ESG-ben való elköteleződés terén.

Az ESG szabályozás és a gyakorlati megvalósítás terén számos előrelépés történt, de a kihívások továbbra is jelentősek. A vállalati elköteleződés, a piaci szereplők közötti egyeztetés, és a jogi keretrendszer finomhangolása elengedhetetlen a fenntartható jövő megvalósításához. A résztvevők hangsúlyozták: az ESG ma már nem csupán opcionális plusz, hanem alapvető követelmény a vállalati világban.