Szigorodhat a mozgóboltok szabályozása

A válság nyomán elsősorban vidéken egyre erősebb a kisboltok és a mozgóboltosok közötti konkurenciaharc. Egy készülő szabályozás jelentősen megnehezítené utóbbiak működését.

Úgy tudni, a napokban kerül a Gazdasági Minisztérium elé az egyik élelmiszeripari érdekszervezet beadványa a mozgóboltokra vonatkozó szabályok megszigorításáról. Nevének elhallgatását kérő forrásunk szerint az ötletek között szerepel, hogy a mozgóboltosok ezután csak meghatározott helyen, leparkolva árusíthassanak, illetve, hogy szigorúbb legyen a „bolt” megjelenésének az ellenőrzése, mivel sok esetben „mozgóbolt” címszó csupán annyit jelent, hogy egy teherautó platójáról adják le az árut.

Az általunk megkérdezett mozgóboltosok szerint azonban ha leparkoltatják őket, úgy lényegében ennek az üzleti modellnek a végét jelentené. Egyelőre nem tudni, hogy a minisztérium mit lép ebben a mozgóboltosok és kisboltosok között komoly indulatot kiváltó kérdésben. Tény ugyanis, hogy a kiskereskedelemben az eltelt három év folyamatos forgalomcsökkenése nyomán mára nemcsak a nagy áruházláncok között, de a kereskedelmi kisvállalkozások között is egyre erősebb a konkurenciaharc.

A nagy áruházláncok nyomulása nyomán a kilencvenes évek közepétől elsősorban a független kisboltok morzsolódtak le. Azok az üzletek, amelyek túlélték a nagy vetélytársaik megjelenését, azok a helyzeti előnyüknek – a lakóhely közeli, sokszor személyes kapcsolatokra is építő – üzletvitelüknek köszönhetően tudtak fennmaradni. Elsősorban ezeknek a kisebb, vidéki kereskedőknek jelent komoly versenyt a mozgóboltok megjelenése, amely szintén a lakóhely közvetlen közelébe hozza az árut.
HIRDETÉS

Míg a válság előtti években a vidéki kisboltok még úgy-ahogy együtt tudtak élni a kétnaponta-hetente megjelenő mozgóárusokkal, a vidéki elszegényedés folytán sok kisbolt számára az áruját valamivel olcsóbban terítő mozgóárus lehetett az utolsó csepp a pohárban. Igaz, a válság a mozgóboltosok számát is alaposan megrostálta. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai 2009 júniusából és decemberéből származnak a mozgóárusokról, ami azt mutatja, hogy cirka fél év alatt a Magyarországon regisztrált mozgóboltok 30 százaléka tűnt el, így 2009 végére mintegy 1300 ilyen mozgóárus rótta az utakat, a legtöbben – 360-an – vegyeskereskedők, de mellette 230 mozgó pékáru-üzletet regisztráltak a hatóságok.

Az üzlettel rendelkező boltosok és a mobil vetélytársaik konkurenciaharcát ha lehet, felerősítette, hogy az utóbbi időben egyre több termelő, elsősorban pékség szorult ki a hipermarketekből a termékeivel, így kénytelen-kelletlen saját üzlethálózat kiépítésébe fogott. Ezzel is magyarázható az a paradoxon, hogy korábban az itteni fogyasztói bumm csúcspontján stagnáltak, vagy inkább csökkentek az élelmiszer szakboltok, elsősorban a pékáru üzletek száma, addig éppenséggel a kiskereskedelmi recesszió alatt megugrott az ilyen üzletek megnyitása, így míg 2005-ben még csak 2400 ilyen üzletről lehetett tudni, míg 2009-re 4200 ilyen önálló pékáru üzlet nyílt országszerte.

Míg kisboltos ellenlábasaik a vidéki kiskereskedelmi élet szétzilálásával vádolják a mozgóboltosokat, addig a megkérdezett mozgóboltosok szerint egy őket „röghözkötő” szabályozás nemcsak, hogy versenyellenes, ám szimplán az üzleti modell végét jelentené, mivel a leparkoltatott autó kapcsán jóval kisebb vásárlókört tudnak elérni, így viszont már nem éri meg a mozgóbolt üzemeltetése. Arra a felvetésére, hogy jelenleg így is jóval olcsóbban tudnak üzemelni ezek a mozgóboltok, mint az normál üzlethelységgel rendelkezők, elmondták: a jelenlegi üzemanyag és gépjárműfenntartási költségek mellett ez inkább csak sztereotípia, továbbá a mozgóboltoknak legalább ugyanannyi, ha nem több hatósági engedélyt kell beszerezniük az árusításhoz – írja a Népszabadság Online.