Szigor, pontos szabályokkal

Rövidesen akár milliárdokra is büntetheti a kereskedőket, feldolgozókat a hatóság a jelenlegi milliók helyett. A különböző szakmai egyeztetéseken most formálódó új élelmiszer-biztonsági szabályozási elképzeléseket kritizáló élelmiszer-feldolgozók és kereskedők túlzónak tartják a kormány bírságterveit. A mostani szigor előzményeihez tartozik, hogy az uniós csatlakozással, a piac teljes liberalizációjával fellazultak az addig rendkívül szigorúnak tartott magyar élelmiszer-biztonsági szabályok. Korábban a hatósági állatorvosok nemcsak a hazai gyártású élelmiszereket, hanem az importot is rendszeresen ellenőrizték. A csatlakozással az uniós termékek határokon történő ellenőrzése megszűnt. A hazai élelmiszer-biztonsággal foglalkozó hatóságot ez idő alatt többször is átszervezték. A jelenlegi állapot szerint az élelmiszer-előállítás és -forgalmazás élelmiszer-biztonsági hatósági ellenőrzése a földművelésügyi tárcához kerül, s a tevékenységet szabályozó egységes jogszabály tervezete is elkészült.
A magyar élelmiszer-biztonság szempontjából botrányos esetek sorát a 2004-es paprikahamisítás indította. A széles nyilvánosság akkor tudta meg, hogy a hungarikumnak tartott fűszerpaprikát az előállítók időnként Dél-Európából, Dél-Amerikából származó – néha mérgező anyagot is tartalmazó – paprikákkal javították fel.
A másik nagy botrány 2006 végén robbant ki, amikor a M.E.G.A. Trade cég törökbálinti depóiban száztonnás tételben találtak bizonytalan eredetű, átcímkézésre váró élelmiszert. Tavaly pedig az uniós riasztásra beindult „guargumi-keresés” borzolta a kedélyeket.
Ehhez képest apróságnak tűnik, hogy az utóbbi hetek szigorított ellenőrzése nyomán Gyálon, Inárcson, Pilisszentivánon förtelmes körülmények között találtak olyan húsvéti húsféléket, amelyek akár az ünnepi asztalokra is kerülhettek volna. A hatósági állatorvosok a veszélyes húst elkobozták, megsemmisítették, a bírságot kiszabták.
A hazai fogyasztók egészségét, pénztárcáját védeni a politika számára is kedvező, mondhatni semleges tevékenység, miközben a feketén termelőket félig nyilvánosan le is buktathatták. (A jelenlegi szabályozás szerint a hatóság még a nyilvánvaló veszélyeztetés esetén sem hozhatja azonnal nyilvánosságra az elkövető nevét.) Karácsonykor a hangzatos Csillagszóró, az év elején pedig a most záródó Kikelet hadművelet keretében járták az ellenőrök a bevásárlóhelyeket és az élelmiszer-feldolgozókat. Az élelmiszerlánc biztonságát felügyelők szerint az elmúlt évek szigora eredményt hozott. A Kikelet akció során több társhatóság közös fellépésével is legfeljebb kisebb szabálytalanságokra derült fény. Míg korábban egy-egy, hetekig tartó ellenőrzési kampány mérlegében száztonnányi elkobzott élelmiszer szerepel, a karácsonyi és a most záródó ellenőrzések során legfeljebb egy-egy kisebb teherautónyi mennyiségű, élelmiszer-biztonsági szempontból kétséges élelmiszerre leltek.
Míg korábban nagyobb, szervezettebb csalásokat lepleztek le, most már a kis, házi méretekben termelők, veszélyeztetők is horogra akadnak. A jövőben az egységes élelmiszerlánc-biztonsági szolgálat munkáját nehezítheti, hogy az élelmiszer-biztonsági szabályok megszegéséért nem éppen visszarettentő mértékű, legfeljebb hárommillió forint bírságot szabhatnak ki, s a tetten értek nevét sem hozhatják nyilvánosságra. A kormány első olvasatban tárgyalta az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény tervezetét, amely ezen is változtathat a nyártól. Ha befejeződik a szakmai egyeztetés, a parlament rövidesen dönthet a jogszabályról, amely négy eddigi, élelmiszer-biztonsági ellenőrzéssel foglalkozó törvényt vált fel. (Nem foglalkozik viszont az élelmiszerlánc humán-egészségügyi és fogyasztót károsító kérdéseivel.)
Az eredeti tervezetet a kormánytagok szigorítanák. Egyezségre jutottak abban, hogy az élelmiszer-biztonsági törvény tervezetében szereplő kiszabható bírság összegét emeljék többszörösére, akár kétmilliárd forintra. Azt az elképzelést is támogatták, hogy ne a cégek méretétől, hanem a forgalom nagyságától tegyék függővé a bírság mértékét.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség titkára szerint elfogadhatatlan a forgalomhoz kötött bírságolás. Szerinte a büntetés kiszabásakor a forgalmi adat helyett inkább a „vétség” súlyát figyelembe véve állapítsák meg a bírság nagyságát. A kereskedők és élelmiszer-feldolgozók mindenképpen ragaszkodnának a bírságolás és a nyilvánosság pontos szabályozásához.