Az élelmiszerbiztonságra is kihathat a ragadós száj- és körömfájás-járvány

Védekezés minden erőforrással – de egyre drágábban

Az állományfelszámolások (Kisbajcs, Levél, Dunakiliti, Darnózseli) mellett folyamatos vérvizsgálatok zajlanak országszerte, a védekezés azonban egyre nagyobb erőforrásokat emészt fel. Az agrártárca szerint sikerült izolálni a járványt, de a terepen dolgozók szerint a humánerőforrás már most szűk keresztmetszet: a korábbi évek szakember-lemorzsolódása után a védekezésben a honvédség, a rendőrség és a katasztrófavédelem bevonása is elkerülhetetlenné vált.

A járvány jellemzői: gyors terjedés, tartós gazdasági kár

Bár a betegség halálozási aránya felnőtt állatoknál viszonylag alacsony (1–5%), a fiatal egyedeknél 20% körüli, és a fertőzés súlyos szenvedéssel, tejhozam-csökkenéssel, maradandó mozgásszervi károsodással járhat. A vírustól való megszabadulás pedig szinte lehetetlen: a felgyógyult állatok is hetekig-hónapokig fertőzőképesek maradnak, a kórokozó ráadásul hosszú ideig túlél takarmányban, trágyában, tejporban, sőt, a levált szaruban is.

A fertőzés reprodukciós rátája sertéseknél akár 30–40 is lehet, így a piaci szereplők joggal tartanak attól, hogy ha a kór eljut a sertésállományba vagy a vadon élő vaddisznókhoz, a védekezés gyakorlatilag lehetetlenné válik.

Ágazati nyomás: elmaradó export, beragadt készletek

Az export szinte azonnal megállt számos célországba, köztük nem EU-tag államokba, de uniós országok is elálltak a magyar termékek átvételétől. Pedig a szabályozás szerint csak a fertőzött telepekről származó árut kell megsemmisíteni – a megfigyelési zónából származó tej és hús belföldön forgalmazható, de exportálni csak kijelölt üzemekből, megjelöléssel lehet.

A feldolgozók próbálják menteni a helyzetet: tejporítással, pasztőrözéssel, kapacitásbővítéssel. A tejtermelők azonban így is nehéz helyzetbe kerültek: a nyerstej exportja naponta 40 kamiont érint – és ha ez nem indul újra, az árukészletek kezelhetetlenné válnak. Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója szerint már most is nagy a nyomás: nem csak nyerstejet, de feldolgozott terméket sem tudnak exportálni.

Költségek nőnek, a kártalanítás körül homály van

A kormányzat hangsúlyozza: a fertőzött állomány felszámolása teljes kártalanítás mellett zajlik. A probléma az, hogy a piaci szereplők veszteségei ennél jóval szélesebb körűek. A védekezéshez szükséges fokozott takarítás, fertőtlenítés, munkaruha-csere, logisztika és adminisztráció már most milliókat visz el minden telepről. Az exportkiesés miatti árbevétel-csökkenés, a raktározás és a piaci bizalom sérülése tovább növeli a veszteségeket.

Az állami kártalanítás pontos részleteiről azonban semmi sem ismert: nincs információ arról, hogy milyen költségelemek után járhat majd támogatás, ki számíthat rá és mikor.

Kommunikációs káosz, elmaradt fejlesztések

A védekezés során több hatósági hibát is szóvá tettek a szakemberek: a leölt állatok elszállítása és elhantolása során nem minden esetben volt biztosított a fertőtlenítés, és több, egymáshoz közeli telepen jelentkeztek újabb fertőzések. A hatóságok kommunikációját is sok kritika éri: az információáramlás lassú, a tájékoztatás hiányos, a bejelentett intézkedések egy része nem valósult meg – ez bizalomvesztést okozott nemcsak a piacon belül, de a külkereskedelmi partnerek körében is.

A járvány elleni védekezésben kulcsszerepet játszott volna az a 150 milliárd forintos támogatási program, amely tavaly indult az állattartó telepek járványvédelmi fejlesztésére. Csakhogy a program megvalósítása elmaradt a tervezettől – ennek következményeként március végén fel is mentették Feldman Zsolt államtitkárt.

Dupla prés: járvány és árrésstopp egyszerre

További súlyosbító tényező, hogy éppen a járvány kitörése után vezette be a kormány a kiskereskedelmi árrésstoppot, amire válaszul több áruházlánc azonnali árengedményt követelt az élelmiszeripartól. Az ágazat így kettős nyomás alá került: nőnek a költségek, csökken az árbevétel, miközben az exportkiesés miatt túltermelés alakulhat ki.

Az átvételi árak jelenleg stagnálnak, a termelők kivárnak – de ha a megnövekedett költségeket nem kompenzálja az állam, hosszabb távon azokat kénytelenek lesznek áthárítani, ami újabb piaci feszültségekhez vezethet.

A tanulságok még formálódnak

Bár egyelőre sikerült lokalizálni a fertőzést, és a szarvasmarha-állomány töredéke érintett, az rszkf brutális fertőzőképessége és hosszú távú gazdasági következményei miatt a helyzet nem tekinthető lezártnak. A piaci szereplők biztonságérzete megrendült, az állami támogatási rendszer kiszámíthatósága megkérdőjeleződött, az exportpartnerek bizalma megingott – ezeket a károkat pedig jóval nehezebb lesz helyreállítani, mint egy-egy fertőzött telep állományát.

Ahogy a Covid alatt is megtanultuk: a járványhelyzetek nemcsak biológiai, hanem gazdasági és társadalmi kihívások is. A mostani krízis tétje nemcsak az állománymentés, hanem az élelmiszeripar hosszú távú versenyképessége is.