Magyarország világelső az egy főre jutó kacsahús-termelésben

Egyre inkább a kacsából készült termékeket keressük a libahúsok és a libamáj helyett – olvasható az agrarszektor.hu-n. A kacsa olcsóbb, elkészíthetősége jobb, és sokak szerint ízletesebb is. A világ hízott máj termelésében jelenleg is a kacsamáj képviseli a döntő részt.

A Baromfi Terméktanács szerint a baromfiszektor éves termelési értéke az alapanyag-oldalon 350 milliárd, a feldolgozásban további mintegy 150 milliárd forint. 2014 első tíz hónapjában a baromfihús feldolgozás bruttó termelése mennyiségben 6,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, amelyhez szokatlan módon – 6,1 százalékkal bővülve – a belföldi eladások járultak hozzá nagyobb mértékben, mint az export (2,1%-os növekedés). A sajátos statisztikai iparági besorolás miatt külön sorban szerepel a hús- és baromfihús készítménygyártás, amely szintén 6,4 százalékkal nőtt ebben az időszakban, és szintén a belföldi eladások által húzva. Ezek 7,1 százalékkal bővültek, míg a készítményexport 1,7 százalékkal.

Már ennyiből is érzékelhető, hogy a baromfiszektor az egyik legjobban teljesítő szereplője az agráriumnak. Miközben a jövedelmezőség tartósan alacsony, a baromfiszektorban a nemzetközi versenyképesség az igazi mérce. Nem véletlen, hogy a hatékonyság növelése az elsődleges fejlesztési szempont. Ez érhető tetten a kacsa-termékláncban is.

A magyar víziszárnyas termelés aránya a baromfiágazaton belül 20 százalékos, mintegy 100 ezer tonna, amelynek kétharmada kacsa, egyharmada liba. A kacsatermelés 90 százaléka pecsenyekacsa, de a növekedés mindkét vonalon tartós jelenség. A növekvő kereslet miatt a kacsaszektor lendületben van. A legfrissebb adatok szerint 2014 első felében a kacsatermelés tovább növekedett. Az egy évvel korábbi szintet – egyedszámot tekintve – 24,4 százalékkal (12,7 millió egyed), súlyban 22,3 százalékkal haladta meg (40,9 ezer tonna). A feldolgozóipar 2014-es terveiben 27,6 millió egyed, 92,9 ezer tonna szerepelt.

A kacsafelvásárlási árak 6-7 százalékkal maradtak el tavaly az egy évvel korábbi szinttől, de kisebb arányban estek vissza, mint a libánál. Az ágazat jórészt exportra termel, de a belföldi kereslet is jelentősen emelkedik. A Nébih nyilvántartása szerint Magyarországon 31 cég illetve vállalkozó rendelkezik engedéllyel kacsa vágására, darabolására, feldolgozására. Közülük 20 üzemnek van engedélye vágásra.

Ahogy Magyarországon, úgy a fő fogyasztói piacokon is határozott elmozdulás tapasztalható a liba felől a kacsa irányába. Ez az évek óta jellemző tendencia az előttünk álló években is fenn fog maradni. Hátterében a kacsa alacsonyabb ára és a jobb elkészíthetősége, – egyesek szerint – jobb íze áll. A világ hízott máj termelésében a kacsamáj képviseli a döntő részt. A májtermelésben nagy tradíciókkal rendelkező országokban (Franciaország, Magyarország, Bulgária) jelentős iparág épült ki erre a tevékenységre. A világ hízott májtermelésének döntő hányadát Franciaország és Magyarország adja. A kacsamáj termelésében mellettünk Bulgária is fontos szereplő. Bulgária kacsamájból nagyobb mennyiséget állít elő, mint Magyarország, ráadásul árai alacsonyabbak a miénknél, de a nagyobb szállítási távolság, valamint termelőink hosszú távú vevőkapcsolatai miatt nem zavarják piacainkat.

A középtávú kilátások is a kacsamáj iránti kereslet nagyobb ütemű növekedését mutatják, mint a libamájét. A kereslet növekedéséből a magyar kacsamáj fogja tudni kivenni a legnagyobb részt. Ennek oka a francia termelés korlátaiban, a magyar termék kiemelkedő minőség melletti versenyképes árában van.

A kacsahús globális termelése az elmúlt három évtizedben közel ötszörösére nőtt. A legtöbb kacsát Kínában tartják. Kínát sorrendben Franciaország követi. A világ tíz kacsahús termelő országa adja a termelés mintegy 90 százalékát, amelyből Magyarország közel 2 százalékkal részesedik. A világ kacsahús termelésének csupán 3 százaléka kerül a világpiacra, s a tíz legnagyobb kacsahús-exportáló ország adja a világ exportjának 95 százalékát. Az exportban Magyarország sorrendben a 3. helyet foglalja el. Az egy főre jutó kacsahús termelésben viszont Magyarország áll a lista élén.

A magyar kacsaszektor javuló pozíciókkal rendelkezik mind belföldön, mind az exportpiacokon. Ahhoz, hogy a kihívásoknak meg tudjon felelni, tovább kell gyorsítani a hatékonyság-növelő beruházásokat. Erre az élelmiszeripar kiemelt pályázati keretei és a kedvező forráshoz jutási kondíciók is lehetőséget adnak. A szükségszerűen magasan integrált alapanyag-termelésben is folytatni kell a felújításokat. A magyar kacsatermékek minőségével eddig sem volt probléma, a kínálat, a kiszerelés piaci igényekhez való igazítása azonban állandó feladat. (agrarszektor.hu, Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Takarékbank Zrt., Agrár Központ)