Szerdától tilos a megengedettnél több transzzsírsavat tartalmazó élelmiszert forgalmazni
Szerdától nem lehet olyan élelmiszert forgalomba hozni Magyarországon, amely összes zsírtartalmának 100 grammjában a transzzsírsavak mennyisége meghaladja a 2 grammot.
Február 18-án jár le a rendelkezés tavalyi elfogadását követő egyéves türelmi idő, amely azokra az előre csomagolt élelmiszerekre vonatkozik, amelyeket a jogszabály életbe lépésekor már legyártottak.
A rendelkezés azokra az olajokra, zsírokra, zsíremulziókra terjed ki, amelyeket önmagukban vagy valamely élelmiszer összetevőjeként szánnak a fogyasztónak. Az állati eredetű zsírokban természetesen előforduló transzzsírsavakra nem vonatkozik a szabályozás.
A rendelet a Magyarországon forgalomba hozott élelmiszerekre terjed ki. Az új előírásoknak nem kell megfelelnie azoknak a végső fogyasztó számára előállított, illetve forgalomba hozott élelmiszereknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban készítettek, illetve hoztak forgalomba.
Az Európai Unióban Magyarország az ötödik olyan ország, ahol rendeletileg szabályozzák az élelmiszerekben található transzzsírsav mennyiségét.
A jogszabály előírásait az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) laboratóriumi vizsgálatai alapozták meg. Az intézet 2009 óta folyamatosan vizsgálja a kereskedelmi forgalomban kapható élelmiszerek transzzsírsavtartalmát.
Az ipari feldolgozás során a növényi olajok részleges hidrogénezésével keletkezett transzzsírsavak rendkívül ártalmasak az egészségre, kedvezőtlenül befolyásolják a zsíranyagcserét. A transzzsírsavak kedveznek egyes gyulladások, az érfalkárosodás, az inzulinrezisztencia, a hasi elhízás, a szívritmuszavarok, a cukorbetegség és bizonyos daganatos betegségek kialakulásának. A jelentős kockázatot jól tükrözi, hogy már 5 g/nap transzzsírsavbevitel 25 százalékkal növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések lehetőségét.
Az OÉTI MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a megvizsgált közel 900 élelmiszer egyötödében a transzzsírsav mennyiség meghaladta az egészségügyi határértéket, sőt a minták egy részében annak ötszörösét is elérte. A kockázatos termékek között a legnagyobb arányban kekszek, nápolyik, teasütemények, csokoládé ízű termékek, szaloncukrok és cukrászsütemények fordultak elő. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
NKFH-NAV: közös akció az élelmiszerbiztonság erősítése és az élelmiszerhamisítási elleni küzdelem jegyében
A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a Nemzeti Adó-…
Tovább olvasom >Több mint 250 ezer magyar gazda állt ki a területalapú támogatások megőrzése mellett
Személyesen vitték el Brüsszelbe az agrártámogatások megőrzését célzó petíciót a…
Tovább olvasom >Bukarestben tiltakoztak a romániai juh- és kecsketenyésztők a kiskérődzők pestise miatt elrendelt korlátozások ellen
A bukaresti kormány székháza előtt tiltakoztak hétfőn a romániai juh-…
Tovább olvasom >További cikkeink
Az élelmiszerbiztonságra is kihathat a ragadós száj- és körömfájás-járvány
Miközben a hatóságok versenyt futnak az idővel, hogy megfékezzék a…
Tovább olvasom >Több mint 10 ezer tonna élelmiszert mentett meg az Élelmiszerbank 2024-ben
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület 2024-ben összesen 10 359 tonna lejáratközeli…
Tovább olvasom >Kiderült, melyik a reklámpiac legerősebb hónapja
Továbbra is a november a legerősebb hónap a reklámpiacon –…
Tovább olvasom >