Szeptemberben nem változott a hazai gazdasági várakozások pesszimizmusa
Május óta lényegében változatlan a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke. Az év eleji szerény emelkedést májusban zuhanás, azóta pedig enyhe hullámzás követte. A GKI (www.gki.hu) által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint szeptemberben az üzleti várakozások kissé tovább romlottak, a fogyasztóiak viszont valamicskét javultak, s megközelítették idei, áprilisi maximumukat.
Az üzleti szférán belül a kereskedelem kivételével minden ágazatban kisebb-nagyobb mértékben romlottak a várakozások. Az ipari bizalmi index az augusztusi esés után csak kissé csökkent tovább. Az elmúlt időszak termelésének és a rendelésállományoknak – köztük az exportrendeléseknek – a megítélése javult, a termelési kilátásoké és a készleteké viszont romlott. Az építőipari bizalmi index értéke május és augusztus között alig változott, szeptemberben viszont határozottan csökkent. Az előző három hónap termelési színvonalának megítélése alig módosult, a rendelésállományok megítélése viszont jelentősen romlott. Szeptemberben leginkább a szolgáltatói bizalmi index értéke esett, kedvezőtlenebb lett az elmúlt időszaki és várható forgalom, valamint az általános üzletmenet megítélése is. Ezzel szemben a kereskedelmi bizalmi index kéthavi enyhe mérséklődést követően kissé emelkedett. Az eladási pozíció megítélése – csökkenőnek érzett készletszint mellett – némileg javult, a rendelések várható alakulásával kapcsolatban azonban tovább nőtt a pesszimizmus.
A foglalkoztatási szándék az iparban valamelyest kevésbé volt gyenge, mint augusztusban, az építőiparban nem változott, a kereskedelemben és a szolgáltató cégeknél viszont romlott. A lakosság munkanélküliségtől való félelme azonban kissé csökkent. Az inflációs várakozások az iparban és a szolgáltató szférában nem változtak, az építőiparban az árcsökkenést, a kereskedelemben az áremelést tervezők aránya emelkedett. Ugyanakkor a lakosság inflációs várakozása csökkent. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése az iparban egy hajszálnyit javult, az építőiparban és a szolgáltatók körében kissé, a kereskedelemben viszont nagyon jelentősen romlott. A fogyasztók véleménye valamivel kedvezőbb lett.
A GKI fogyasztói bizalmi index szeptemberben az augusztusi enyhe csökkenés után annál valamivel erősebben emelkedett, s megközelítette idei (áprilisi) csúcspontját. Ez azonban így is nagyon nagy pesszimizmust tükröz. A fogyasztók saját pénzügyi helyzetük és megtakarítási képességük következő egy évét kissé kedvezőbbnek látták, mint augusztusban, és nagyobb lehetőséget láttak a tartós fogyasztási cikkek vásárlására is.
Módszertani magyarázat:
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor várakozásait veszi figyelembe. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közöl, vagyis megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.
2011 januárjában – az EU új ajánlásának megfelelően – a GKI a korábbi adatokat a „TEÁOR 08”-nak megfelelően újraszámította.
A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi helyzetének jelenlegi és várt alakulására, az ország gazdasági helyzetének jelenlegi és várt alakulására, valamint a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlására vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítják.
Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére és várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítják. A szolgáltató szféra várakozásait kifejező index története rövidebb, mint a többi szektoré, ez a fajta felmérés 1998-ban indult. Ezért az 1996-1997-es évekre az üzleti bizalmi index újraszámításához felhasználásra kerültek az egyes szektorok bizalmi indexei közötti 1998 után tapasztalt matematikai összefüggések.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Orbán Viktor: jövőre reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés
Reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés 2025-ben Magyarországon –…
Tovább olvasom >Nehéz helyzetben a sertéshúságazat: emelkedő költségek, csökkenő fogyasztás és átalakuló szokások
Évek óta kihívásokkal néz szembe a hazai és az uniós…
Tovább olvasom >Az NGM tájékoztató levélben kéri az embereket, hogy költsenek
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztató levélben fogja értesíteni az önkéntes…
Tovább olvasom >