Szeptemberben enyhén csökkent a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint szeptemberben az üzleti szféra és a fogyasztók kilátásai is csak nagyon enyhén omlottak augusztushoz képest. Így a GKI konjunktúraindexének értéke a statisztikai hibahatáron csökkent. Sem a cégek foglalkoztatási tervei, sem a gazdálkodási környezet kiszámíthatósága nem változott. Az üzleti szféra áremelési tervei szerényen csökkentek, ugyanakkor a lakosság inflációs várakozása 18 havi csúcsára emelkedett.
Az első őszi hónapban nem változtak jelentősen a hazai üzleti szféra várakozásai. A GKI üzleti bizalmi index – július és augusztus után – szeptemberben is csak hibahatáron belül csökkent a megelőző hónaphoz képest. Szeptemberben csak a kereskedelemben romlottak érdemben a kilátások, a másik három ágazatban nem következtek be jelentős változások. Továbbra is az éptőiparból érkeznek a leginkább kedvezőtlen jelzések. Az iparban a rendelésállomány értékelése határozottan, a saját termelésű készletek megítélése enyhébben romlott, viszont a következő három hónapra vonatkozó termelési kilátás érezhetően javult. Az építőiparban a rendelésállomány értékelése romlott, míg a foglalkoztatási várakozások kedvezőbbé váltak. A kereskedelemben az előző három hónap üzletmenetével való elégedettség és a készletek értékelése enyhén, a következő három hónapban várható megrendelések értékelése számottevően romlott. A szolgáltató ágazatban egyik tényező esetében sem következett be jelentős elmozdulás az előző hónaphoz képest.
A vállalkozások foglalkoztatási hajlandósága szeptemberben lényegében nem változott augusztushoz képest. S nem sokat módosult a gazdálkodási környezet kiszámíthatóságának megítélése sem. Az áremelési tervek csak nagyon szerény mértékben csökkentek.
A GKI fogyasztói bizalmi index – a januári-februári jelentős kilengés után – a március-szeptemberi időszakban alig változott. Az index az aktuális hónapban a statisztikai hibahatáron belül csökkent augusztushoz képest. E mutató alakulásának elsődleges mozgatója az, hogy a nagy értékű fogyasztási cikkekre elkölthető saját pénz megítélése szeptemberben az előző havival összehasonlítva érezhetően romlott. Ugyanakkor az elmúlt 12 hónapban tapasztalt saját pénzügyi helyzetet, a következő 12 hónapra vonatkozót pénzügyi kilátást, illetve az ország következő egy évben várható gazdasági helyzetét stagnálónak értékelték. A lakosság inflációs várakozása szeptemberben meglehetősen magasra emelkedett, ezzel e mutató 18 havi csúcsára jutott fel. A munkanélküliek számának várható alakulását illető kilátás 5 havi csúcsra emelkedett.
Kapcsolódó cikkeink
Az inflációs nyomás továbbra is velünk marad
Az inflációs nyomás továbbra sem ereszti a cégeket. Habár az…
Tovább olvasom >Két évtizede tagja Magyarország az Európai Uniónak: mit jelent ez a gazdaság szempontjából?
Idén húsz éve csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz. Az évforduló…
Tovább olvasom >KSH: 4,2 százalékon a munkanélküliség, 210 ezer embernek nincs munkája
2024 augusztusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző…
Tovább olvasom >További cikkeink
Élelmiszermentő Központ: Az élelmiszer értékes erőforrás, ne pazaroljuk el!
Az élelmiszer értékes erőforrás, amit nem szabad veszni hagyni, főleg,…
Tovább olvasom >Kávéfogyasztás: régiós dobogón a magyarok
Közép-Európában a csehek a legnagyobb kávéfogyasztók, de csak minimális előnnyel…
Tovább olvasom >Optimisták a magyar cégek a klímacélokkal kapcsolatban
A hazai cégek optimisták a klímavállalásokat illetően, de a szervezeten…
Tovább olvasom >