Személyi faktor
Mostanában sokszor jut eszembe az a mondás, hogy az egyetemen a hallgatóknak olyan foglalkozáshoz kell elsajátítaniuk képességeket, amelyek még nem is léteznek.
A cikk a Trade magazin 2024/12-2025/01. lapszámában olvasható.
Idén ismét az a megtiszteltetés ért, hogy a BGE-n 85 végzős mesteres hallgatómnak tarthattam több, általam meghívott FMCG-szakemberrel Trade és Shopper Marketing Kurzust, amire nagyon büszke vagyok. A diákoknak is sokszor elmondtam, hogy próbálják a tudást alkalmazni a lehető legszélesebb területen, ne arra készüljenek, hogy feltétlenül a kurzussal megegyező nevű beosztás lesz a digitális névjegykártyájukra írva.
Másfelől, amikor a lányom, aki két év múlva érettségizik, megkérdezi, hogy „de anya, mit válasszak, minek van szerinted értelme”, bizonytalankodom. Eszembe jut az az előbbi, sokszor hallott mondat, és igazából azt akarom mondani, hogy mindegy, csak tanulj – de a „mindegy” nem válasz, és nyilván nem akarom elérdemteleníteni a választását sem, csak egyrészt fogalmam sincs, másrészt persze mindenben szeretném támogatni.
Közben pedig egymást érik a HR és marketing között álló employer branding események, amelyek közül számosnak mi is médiapartnerei vagyunk. A munkáltatói márkaépítés fontosságát kár tagadni, egyszerűen van és kész. Ahogy a munkavállalói márkaépítés is van, és kész. De a munkáltatók soha nem látott mértékű szakmai munkaerőhiányra panaszkodnak, ami már nem csak a hatékony munkavégzésnek lehetnek gátja, hanem bizonyos munkafolyamatokat is ellehetetlenítenek – aztán jöhet az AI. Miközben a munkaerőpiacon aki épp szabad, válogatna. De én úgy látom, hogy valahogy nem mindenki találja, amit keres.
Nagyon sok a változás az FMCG-piacon, jó pár éve nem volt ekkora mozgás. Egész évben oldalakat tudtunk volna megtölteni az új portrékkal, ki honnan hova ment, ki kit váltott, és a sornak még nincs vége. Fantasztikus nevek kerülnek egyik székből a másikba, és vannak, akik valakinek nagy lehetőséget jelentenek, amikor újra feltesznek egy sapkát a fejükre, vagy akár lehet fordítva is, amikor a cég jelent egy következő nagy lépést egy karrierúton.
Minden változik, mi magunk is és a környezetünk is – inkább csak az a kérdés, hogy mennyire tudunk még rugalmasak lenni, alkalmazkodni, reziliensek lenni.
Egy tanulmány szerint 2030-ra 85 millió betöltetlen állás lesz a világon. Nem hiszem el, hogy aki dolgozni szeretne, ne találna lehetőséget. De az biztos, hogy ha olyat szeretnénk találni, amit bármennyi ideig képesek lennénk lelkesen, ambícióval, motiváltan és sikeresen csinálni, ahhoz meg kell mutatnunk magunkat munkavállalóként a piacnak. A vállalatoknak pedig munkaadóként nemcsak a vásárlói, hanem a munkavállalói élményre is egyre jobban figyelniük kell, gondolkodniuk kell az egyénekben, a hiperperszonalizációban. Emberközpontúnak kell lenniük, még akkor is, ha az AI támogatását egyre több munkafolyamatba építik be a hatékonyság zászlója alatt.
Üdvözlettel:
Hermann Zsuzsanna, főszerkesztő
Kapcsolódó cikkeink
Az EU 200 milliárd eurós beruházást mozgósít a mesterséges intelligencia fejlesztésére
Az Európai Bizottság elindította az InvestAI nevű kezdeményezést, amelynek keretében…
Tovább olvasom >A fogászat jelene és jövője: riasztó adatok és új technológiai áttörések
Hazánk és más országok fogászati állapota aggodalomra ad okot, mivel…
Tovább olvasom >A nyár a Balatoné
Az idei nyáron a teljes magyarországi vendégéjszakák majdnem harmadát a…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miből mennyi az elég? – válaszol Kovács András Péter
„A humor annyira a jelen és a pillanatnyi műfaja, így…
Tovább olvasom >A német piacvezető drogéria, a dm technológiába és a vásárlási élménybe invesztál
A német drogériaóriás dm Közép-Európa szerte kezdi lekörözni az élelmiszer-kiskereskedőket.…
Tovább olvasom >