Széles alapanyag-bázisra épül az ipari alkoholgyártás – így változik a felhasználás és a fogyasztás Magyarországon

Három alapanyagcsoport dominál

A cukortartalmú növények (például cukorrépa, cukornád leve, édes gyümölcsök, melasz) közvetlenül erjeszthetők. A keményítőtartalmú alapanyagok – kukorica, búza, árpa, burgonya, manióka – enzimes cukrosítást igényelnek. A cellulózalapú melléktermékek (kukoricaszár, búzaszalma, cukornádrost) adják a legfenntarthatóbb opciót, mivel nem versenyeznek az élelmiszer-alapanyagokkal.

A gyártók utóbbi években egyre több fejlesztést irányítanak a cellulózból történő alkohol-előállításra, amely az iparági dekarbonizációs célok miatt stratégiai jelentőségű.

Az ipari alkohol felhasználása egyre szélesebb

Az etil-alkohol nemcsak szeszes italok alapanyaga, hanem kulcsfontosságú összetevő a:

• vegyiparban (oldószerként festékekhez, lakkokhoz, ragasztókhoz),

• kozmetikai és gyógyszeriparban (parfümök, tinktúrák, kenőcsök),

• fertőtlenítőszerek gyártásában,

• bioetanol-üzemanyag előállításában,

• tisztaipari alkalmazásokban (optikai és üvegfelületek tisztítása),

• vegyipari szintézisekben (ecetsav, acetaldehid, észterek).

Az ipari etanolt többnyire denaturálják, hogy ne legyen alkalmas emberi fogyasztásra.

Magyar fogyasztási trendek: csökkenés hosszú távon, átstrukturálódó piac

A WHO legutóbbi adatai szerint Magyarországon 10,4 liter tiszta alkohol/fő az éves átlagfogyasztás a 15 év felettiek körében, ami enyhén csökkenő trendet mutat. A szegmensek viszont eltérően teljesítenek:

• sör: összmennyiség csökken, de nő a prémium- és alkoholmentes kategória,

• bor: stabil, az idősebb korosztályban továbbra is domináns,

• tömény italok: kilátások bizonytalanabbak, a házi főzés mérése korlátozott,

• fiatalok: nő az alacsony alkoholtartalmú alternatívák és koktélok népszerűsége.

A problémás fogyasztás továbbra is jelentős tényező

Nemzetközi összevetésben Magyarország nem tartozik a legtöbbet fogyasztó országok közé, de az alkoholhoz köthető egészségügyi ártalmak aránya magas. Szakértői becslések szerint a felnőtt lakosság 10–20%-a érintett valamilyen mértékű problémás ivásban.