Szegénység és fogyasztás: az olcsóbb termékeket inkább, az akciókat kevésbé keresik
Az olcsóbb termékek népszerűbbek a szegényebb fogyasztói csoportok körében, de az már nem jellemző rájuk, hogy az akciókat jobban keresnék – derül ki a GfK Hungária létminimumon élők fogyasztását vizsgáló felméréséből.
Ma Magyarországon több mint 3 millió ember él a létminimumon, vagyis szegénynek nevezhető. Ennek a nagy létszámú csoportnak a fogyasztását térképezte fel legfrissebb felmérésében a GfK Hungária. Annak ellenére, hogy valaki szegény, jelentős költéssel jelenik meg a piacon, viszont számára máshol vannak a fókuszpontok.
A tartósan korlátozott anyagi körülmények között élők életét nagy mértékben befolyásolja mennyi szabadon elkölthető jövedelmük marad a fixen jelentkező költségek mellett. A lakhatás költségei (áram, gáz, hitelrészletek) nőttek az elmúlt években, így ez a napi cikkekre elkölthető forintok összegét korlátozta.
„Minél fejlettebb egy gazdaság, annál kisebb az élelmiszerekre és a napi megélhetésre költött összeg aránya a teljes fogyasztói kosárban. A 2004-2007 közötti javuló tendenciát megtörte a 2008 őszén kirobbant gazdasági válság. Az alapvető termékek aránya nem csökkent tovább országosan, de a megemelkedett lakhatási költségek (hiteltörlesztés, áram és gázdíj) és a csökkenő jövedelem miatt a szegényebb fogyasztók jelentősen visszafogták élelmiszer-vásárlásaikat – mondta el Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.
A legtehetősebb települések közel négyszer annyi vásárlóerővel bírnak, mint a legszegényebbek – állapítja meg a GfK Hungária Általános Vásárlóerő Index 2009-2010 tanulmánya.
„A kistelepülésen való élet egyúttal azt is jelenti, hogy az itt élők kevesebbszer vásárolnak a modern kereskedelmi csatornákban. Egy kevésbé tehetős vásárló 100 Ft-ból 36 Ft-ot kisboltokban költ el, míg a tehetősebbek, illetve a középosztály tagjai, csak 26 Ft-ot” – tette hozzá Dörnyei Otília.
Nem meglepő módon az olcsóbb termékek népszerűbbek a szegények körében, de az már nem jellemző rájuk, hogy az akciókat jobban keresnék. Mindez természetesen összefügg a korlátozott boltválasztási lehetőségekkel, hiszen minél kisebb településen él valaki, annál kevesebb bevásárlási helyszín közül tud választani.
A szegényebb fogyasztói csoportok körében figyelhető meg leginkább az otthoni étkezések dominanciája.
A szegény családok körében magas a gyermekesek aránya. Szociológiai tanulmányok sora tért már ki arra, hogy a gyermeket nevelő családok szegénysége elsősorban az alacsonyabb aktivitással függ össze. A gyermekek ellátásával összefüggő költségeken azonban a többség nem tud és nem is akar spórolni.
Érdekes tanulság, hogy a szegény gyermekes családok napi fogyasztása bizonyos kategóriákban egyáltalán nem, míg más kategóriákban gyökeresen különbözik a középosztálybeliektől. A GfK Hungária ConsumerScan adatai szerint az olyan alapkategóriák, mint például a tej vagy a mosószer bármilyen anyagi körülmények között élő gyermekes háztartásban magasabb fogyasztást mutat, mint a gyermekteleneknél.
Az egyedi termékkategóriák körében azonban már találunk jelentős különbségeket: a középosztálybeli gyermekes háztartásokban közel másfélszer annyi sajt és kétszer annyi joghurt fogy el, mint a szegények körében.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
GKI: Romló bizalmi indexek és gazdasági kilátások Magyarországon
Novemberben mind az üzleti szféra, mind a fogyasztók pesszimistábbá váltak…
Tovább olvasom >Negyvenhét éves csúcsot döntött az arabica kávé ára
Az arabica kávé határidős jegyzése 47 éve nem látott szintre,…
Tovább olvasom >Százharminc új járművel készül a megnövekedett ünnepi forgalomra a Magyar Posta
A Magyar Posta több mint 7 millió csomag kézbesítésére számít…
Tovább olvasom >