Százötvenmilliárd forintot söröztünk el tavaly

A vezető gyártók 2018-ban 76 ezer hektoliterrel több sört adtak el Magyarországon, leginkább a felső kategóriás, prémium sörök értékesítése nőtt, összesen 24 százalékkal az előző évhez képest – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség nyomán az origo. Tavaly összességében 15 millió palackkal több sör fogyott Magyarországon, mint egy évvel korábban.

A Magyar Sörgyártók Szövetségének elemzéséből kiderül, hogy 2018-ban az öt legnagyobb gyártó – a Borsodi, a Dreher, a Heineken, a Carlsberg és a Pécsi Sörfőzde 6,29 millió hektoliter sört értékesített Magyarországon. 2018-ban 15 millió palackkal több sört ittak a magyarok, mint egy évvel korábban.

Tavaly jelentősen nőtt a prémium sörök értékesítése mellett az ízesített és az alkoholmentes sörök piaca is, ezekből is egyre többet isznak a magyarok. Az előbbi forgalma 5 százalékkal 317 ezer hektoliterre nőtt, míg az utóbbi 116 ezer hektoliterre emelkedett. A sör magyarországi kiskereskedelmi értékesítése 2018-ban meghaladta a 150 milliárd forintot. Mindez azt jelenti, hogy mennyiségben 4, értékben pedig 11 százalékkal nőtt tavaly a magyar sörértékesítés 2017-hez képest.

A legnépszerűbb sör továbbra is a világos (láger), ez felelt a boltokban eladott termékek 90 százalékáért. A második helyen 7 százalékkal a különböző ízesített sörök álltak, míg a dobogó utolsó fokára 3 százalékkal a búzasörök és egyéb termékek kerültek.

A forgalom 93 százaléka az alkoholos sörökre irányult, ez viszont egy százalékkal kevesebb, mint 2017-ben, ennek pedig az alkoholmentes sörök piacának erősödése a legfőbb oka.

Az egyik magyar gazdasági portál, a Világgazdaság szerint a magyarok évente átlagosan 63-64 liter sört fogyasztanak, jóval elmaradva az európai élmezőnytől, többek között Németországtól, Csehországtól és Lengyelországtól is.

Az egyik legfontosabb sörgyártó Lengyelország
Lengyelország Európa harmadik legnagyobb sörgyártója, csak Németország és Nagy-Britannia előzi meg őket. Több mint száz különböző sörfőzde található az országban, köztük olyan óriások is, mint a Żywiec és az Okocim, akik évente 6 millió hektoliter sört gyártanak. Lengyelországban ezernél is többféle sör készül. Ugyanakkor ezeknek a többnyire kézműves söröknek az elérhetősége korlátozott.

A három legnagyobb gyártó Lengyelországban a SABMiller, a Heineken és a Carlsberg. A SABMiller fedi le a lengyel sörpiac 45 százalékát,
a legfontosabb termékeik pedig a Tyskie, Lech és a Zubr. A második a Heineken 35 százalékos piaci részesedéssel, hozzájuk tartozik a Zywiec, Warka, Leżajsk, Tatra és a Brackie. A dobogó utolsó fokán a Carlsberg áll 14 százalékos részesedéssel, olyan termékekkel többek között, mint az Okocim, Kasztelan, Harnaś, Piast, Karmi, Książ és a Bosman.

a lengyelek átlagosan 98 liter sört fogyasztanak el fejenként évente, ezzel pedig a világ ötödik legtöbb sörét isszák meg.

Közben a lengyelek mintegy 45 millió hektoliter sört gyártanak összesen, amivel a teljes Európai Uniós sörelőállítás 10 százalékát adják.

Ausztria, ahol a város söréből mindenkinek jár
Ausztriában nagy hagyománya van a sörgyártásnak, minden régiónak megvannak a saját jellemzői. Az országban a nagy gyárakon kívül mintegy 300 házi sörfőzde működik, ahol több mint 1000 féle sör készül. Tavaly Ausztriában összesen 9 és fél millió hektoliter sört főztek, a gyárak forgalma meghaladta az 1,4 milliárd eurót, és mintegy 3700 embert foglalkoztattak.

Az osztrákok egyébként 2018-ban 104 liter sört fogyasztottak el fejenként. Az ország kedvenc sörfajtája a Märzen, mely egy szűrt láger, általában 5 százalék alatti alkoholtartalommal.

Ebből a fajtából főzik a legtöbbet, a teljes termelés 60 százalékát teszi ki.

A legtöbb sörfőzde Felső-Ausztriában és Stájerországban működik. Ausztria legnagyobb sörgyára a Salzburgi Stiegl, itt évente több mint 1 millió hektoliter sört gyártanak. A legtöbb a Stiegl Märzenből fogy, de ezenkívül is sokféle sört főznek itt.

A Märzenen kívül pils, a különböző barna sörök, az Altbier és a különféle felsőerjesztésű sörök is, mint a vörös ale vagy a stout megtalálható a repertoárban.

A Stiglön kívül Salzburg ad otthon az Edelweiss és Augustiner Bräu sörgyáraknak is. Felső-Ausztriában található még a Kaiser, a Zipfer és a Kapsreiter gyára. Felső-Ausztriában található Freistadt település is, saját sörfőzdéjével. A Freistädter Bier üzemét még az 1770-es években alapították, a város lakói. Az üzem azóta is a város tulajdonában van, és azóta is él a szokás, hogy mindenki, akinek van háza „a városfalon belül”, évente 15 hordó (1 hordó kb. 56 liter) sört kap a főzdéből.

Ausztria déli területein, Stájerországban főzi söreit a Gösser, Puntigamer és a Murauer, Karintiában a Hirter és a Villacher, Alsó-Ausztriában pedig az Egger, Zwettler, Schwechater és a Wieselburger. Bécs legismertebb söre pedig az Ottakringer.

Ausztriában, hasonlóan Németországhoz, sok házi sörfőzde, kisebb üzem működik. A német szabályozással szemben azonban, itt sokkal szigorúbbak az előírások, ezért sokkal változatosabb is a kézműves sörök kínálata. Mivel nem korlátozza a kis főzdéket a Németországban szigorú „tisztasági törvény”, így jóval szabadabban használhatják az alapanyagokat.

Kevés sört isznak az olaszok
Olaszország nem nagy sörfogyasztó, a 28 uniós tagállam közül a 27. helyen áll. 2017-ben 19,3 millió hektoliter sört ittak az olaszok, ami fejenként 32 litert jelent. Ez 1,6 százalékos növekedés 2016-hoz képest. A nyári szezonban a turisták sokat lendítenek a sörfogyasztáson, mert a nagy melegben inkább sört isznak, mint bort.

2015 és 2017 között az országban 55 százalékkal több sörgyár létesült, és 16 százalékkal nőtt a söripari alkalmazottak száma.

868 sörgyárával Olaszország a negyedik helyen áll Európában. Az első helyen az Egyesült Királyság, a második helyen Németország, a harmadik helyen pedig Franciaország áll.

Az olaszok leginkább a szupermarketekben veszik meg a sört, és otthon isszák meg, második helyen állnak sörfogyasztás tekintetében az éttermek, majd jönnek a pubok, kocsmák.

Közben egyre népszerűbb Olaszországban a kézműves sör, az elfogyasztott sörök 3 százalékát teszi ki. A kézműves sörök alkoholtartalma 3,3 százaléktól 14 százalékig terjed, de a legtöbb 4,5 és 6,5 százalékos alkoholtartalom között mozog. 2017-ben a New York-i Nemzetközi Sörversenyen arany minősítést szerzett a Mastri Birrai Umbri Red Ale.

A legnagyobb gyártó a Heineken Italia, 2017-ben 5,7 millió hektoliter sört gyártottak, ez az összesen gyártott sör 30 százaléka. A második helyen a Birra Peroni áll az összesen gyártott sör 19 százalékával.

Tovább nő a cseh sörfogyasztás
A cseh gyárak 2018-ban rekordnak számító 21,3 millió hektoliter sört termeltek, ez pedig 4,7 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés hajtómotorja az export volt, hiszen az erre a célra irányuló termelés éves szinten 11,8 százalékot emelkedett.

Szintén jelentősen nőtt a 11 és 12 százalék alkoholtartalmú sörök piaca, így már ezek teszik ki a megvásárolt sörök legnagyobb részét. Elmondható az is, hogy a csehek egyre kevesebbet járnak kocsmákba, és egyre inkább otthoni fogyasztásra vásárolnak dobozos vagy üveges sört.

Ennek egyik fő oka, hogy a kocsmákban és a szórakozóhelyeken betiltották a dohányzást, így sokan emiatt inkább máshol fogyasztanak alkoholt. Szintén befolyásoló tényező a fiatal generáció, akik gyakran otthon keresnek maguknak szórakozást.

Csehország 2018-ban 5,2 millió hektoliter sört exportált, ez pedig rekordnak számít, hiszen a sörexport még sosem haladta meg az 5 millió hektolitert. A cseh söröket javarészt az Uniós országokba viszik. A legfőbb piacok Németország és Szlovákia, azonban Magyarországon is egyre népszerűbbek a cseh sörök.

A hazai fogyasztás tavaly 3 százalékkal emelkedett, a csehek pedig átlagosan 141 liter sört fogyasztottak el egy év leforgása alatt. A dobozos sörök eladása 2 százalékot nőtt, és jelenleg az összes eladott sör 64 százalékát teszik ki.

Az utolsók között a francia sörfogyasztás Európában
Bár Franciaország nem sörös nemzet, a 28 uniós tagállam közül a 26. helyen áll, 2018-ban mégis nőtt a sörfogyasztás, 4 százalékkal több sört ittak a franciák az előző évhez képest.

Folyamatos a növekvő tendencia: míg 2015-ben 20,6 millió hektoliter sört ittak a francia emberek, tavaly már 23,5 millió hektoliter sör fogyott az országban, ami fejenként 33 litert jelent évente. A megnövekedett fogyasztáshoz mind a nyári hőség, mind a franciák foci-vb győzelme hozzájárult. 5 éve folyamatosan nő és fejlődik a sörgyártás és a sörpiac, az élelmiszeripari munkahelyek 18,8 százalékát a söripar adja.

Növekszik a francia sörgyárak száma is. Míg 2015-ben 800 sörgyár volt, addig 2018 év végére ez a szám megduplázódott, jelenleg 1600 előállító van az országban, ezzel a harmadik helyen áll Európában. (Az első helyen az Egyesült Királyság, a második helyen pedig Németország áll).

A franciák 70 százalékban hazai sört isznak, a legnépszerűbb márka a Kronenbourg, de egyre több a kézműves sör is.
Sőt, az alkoholmentes is népszerű, a francia sörpiac 5,5 százalékát teszi ki, egy francia 2 liter alkoholmentes sört iszik évente.

2018-ban 190 millió eurós beruházás volt a söriparban Franciaországban, ez a szám 2017-ben 131 millió euró volt. Összesen 128 481 ember dolgozik az ágazatban közvetlen és közvetett módon. (17 közvetett dolgozóra jut egy közvetlen).

Franciaország az EU első számú sörárpatermelője és a világ első számú malátaexportőre. A világon főzött sörök 20 százaléka malátából készül. Évente átlagosan 11 millió tonna árpát termelnek Franciaországban.

Lassan eltűnnek a sörözők a briteknél
Bár az Egyesült Királyság a sörök és a pubok hazája, rengeteg változás ment végbe az elmúlt években. Radikálisan lecsökkent például a pubok száma: a kétezres évek elején még több mint 60 ezer ilyen kocsma volt, azonban mára már jó 10 ezerrel kevesebb sörözőbe térhetünk be a brit utcákon. Ennek egyik oka, hogy a hagyományos sörözők helyett sokan inkább boltokban vásárolnak alkoholt, és a ginek és a kraft sörök hódítanak inkább az utcákon.

Ezzel magyarázható, hogy bár a pubok száma csökken, a sörfőzdék virágkorukat élik, és már több mint 2000 vállalkozás nyitott országszerte. Csak a kraftsör márkák megduplázódtak 2010 óta, 2014-től kezdve évente 300 új név kerül a piacra.

Érdekesség, hogy a sörfogyasztás ennek ellenére csökken az országban, és a brit felnőttek – saját bevallásuk szerint – mintegy 20 százaléka egyáltalán nem fogyaszt alkoholt. Azért nem kell félteni a briteket, hiszen így is átlagosan majdnem 70 liter sört fogyasztanak fejenként egy évben. Bár a tradicionális angol sör inkább félbarna, mégis a láger sörök uralják a piac felét. Ezek után furcsa lehet hallani, hogy pont a Guinness (fekete sör) a legnépszerűbb sörmárka.

A brit sörfőzdék 121 országba exportálják söreiket, ami átlagosan több mint 5 millió hektolitert tesz ki egy évben. Sajnos azonban a söripart sem kíméli a Brexit fenyegető jelenléte. Bár a sörfőzdék még tudnak profitot termelni, sokan raktározni kezdték az alkoholt, hogy karácsonyra legyen mivel vidámabbá tenni az ünnepeket.

A németek a söripar koronázatlan királyai
Németország büszkélkedhet a világ legrégebbi élelmiszeripari törvényével, a bajorországi Ingolstadtban 1516-ban kiadott sörtisztasági törvénnyel (Reinheitsgebot). Az azóta eltelt 500 évben a német sörfőzdék általában tartották magukat a Reinheitsgebothoz – sört csak komlóból, malátából, élesztőből és vízből szabad készíteni –, de törvényerőre csak 1906-ban, II. Vilmos császár alatt emelkedett. A sörtörvény a német kulturális örökség része, a világ sörkedvelői számára pedig éppen olyan minőségi garancia, mint a „Made in Germany” matrica a műszaki termékeken.

A német söripar 2018-ban összesen 94 millió hektoliter sört értékesített a Német Szövetségi Statisztikai Hivatal (Destatis) jelentése szerint. A sörfogyasztás az előző évihez képest 0,5 százalékkal, vagyis félmillió hektoliterrel növekedett, ez azonban nem tartalmazza az alkoholmentes söröket, a tiszta malátát, vagy az EU-n kívülről behozott sörmennyiséget. A sörkeverékek (citromlével, kólával, gyümölcslével kevert sörök) az összes söreladás 4,7 százalékát tették ki 2018-ban, ami 4,4 millió hektolitert jelent. Ez 2017-hez képest 10,3 százalékos növekedést jelent a sörkeverék vonatkozásában.

Az alacsony vagy zéró alkoholtartalmú sörkeverékek értékesítése az eladások egyre nagyobb részét teszi ki. Elsősorban ez, valamint a habzóborok divatossá válása magyarázza, hogy Németországban az 1980-as évek eleje óta egyre kevesebb sör fogy.
A rekordévnek számító 1978-ban még 151 liter volt egy német évi átlagos söradagja, ez 2010-ben már csak 107 litert, tavaly pedig 102 litert tett ki.
Vagyis negyven év alatt 49 literrel csökkent a sörfogyasztás Európa egyik legnagyobb sörtermelő országában.

A belföldi értékesítés 0,6 százalékkal, 77,7 millió hektoliterre nőtt 2017-hez mérten. Adómentesen (exportra és házi fogyasztásra) 16,3 millió hektoliter sör fogyott el tavaly. Ebből 9,4 millió hektolitert exportáltak uniós tagországokba, 6,8 millió hektolitert EU-n kívüli országokba (ez jelentős, 3,9 százalékos növekedést jelent), 100 ezer litert pedig házi fogyasztásra, ingyen adtak a sörgyárak alkalmazottainak.
Az elmúlt 25 évben a teljes sörértékesítés 18,1 millió hektoliterrel, vagyis 16,2 százalékkal csökkent.
A Nielsen piackutató elemzéséből kiderül, hogy egy német átlagosan 75 liter dobozos, üveges, palackos vagy hordós sört vásárol egy évben, ebbe azonban a gyermekek és az alkoholt nem fogyasztók is beleszámítanak. Nem számítanak viszont be a felmérésbe az apátsági sörfőzdék termékei, amelyek csak ritkán szerezhetők be a szupermarketekben.

Vagyis az átlagos német vásárló ennél is több sört fogyaszt. Leggyakrabban a hagyományos világos fajtákat, a pilsnert, a lágert és a Németországban és Ausztriában különösen népszerű märzen típusú söröket keresik. A pilsner a legnépszerűbb sörfajta, ennek árbevétele 2018-ban 1,5 százalékkal emelkedett, és 3,3 milliárd literrel messze a legnagyobb mennyiségben eladott sörfajta Németországban. (origo, Both Hunor)