Százból huszonnyolc magyar hagyná, hogy az agya közvetlenül kapcsolódjon az internethez
Százból huszonnyolc magyar hagyná, hogy az agya közvetlenül kapcsolódjon az internethez, harminchét pedig minden adatvédelmet feladna, ha ingyenes és jobb egészségügyi ellátást kapna cserébe.
Mesterséges intelligenciával (MI) vezérelt implantátumok, a bűnözést előre megjósolni képes, MI-alapú biometrikus rendszer, MI-alapú nyelvtanulást segítő applikációk. Ez csak három az utóbbi években bemutatott és használatban már jól vizsgázott innovációk közül, melyek célja, hogy jobbá tegyék az életünket. Vajon hogyan vélekednek a mesterséges intelligenciáról a magyarok? Mennyire nyitottak arra, hogy személyes adataikat megosszák az MI-alapú szolgáltatásokkal? Elképzelhetőnek tartják-e egy másik bolygó kolonizálását? A legfrissebb nemzetközi reprezentatív kutatás eredményei most választ adnak ezekre a kérdésekre.
Ma már szinte nincs olyan kutatási terület, ahol ne lenne szó az MI-fejlesztésekről. Bár a társadalmi elfogadottsága nő, a technológia széleskörű terjedését továbbra is visszafogja többek között a hiányos adatvédelmi szabályozás. Ezt támasztják alá a Bosch Tech Compass nemzetközi felmérésének eredményei is.
A válaszadók – világszerte és Magyarországon is – immár második éve az MI-t tartják a következő évtized legmeghatározóbb technológiájának. Az adatvédelmi kérdésekre adott válaszok azonban világszerte meglepőek. Százból negyven magyar hajlandó lenne megosztani személyes adatait MI-alapú szolgáltatásokkal, ha az nagyobb kényelmet és egyszerűbb életet ígér. Világszinten ez az arány még magasabb, 45 százalék. Különösen figyelemre méltó, hogy a nemzetközi trendhez hasonlóan százból 37 magyar (világszinten 36%) minden személyes adatát megosztaná egy teljesen ingyenes, MI-támogatott egészségügyi ellátásért cserébe. Ez jól mutatja, mennyire nagy az igény a technológiai fejlesztésekre az egészségügy területén.
A felmérés további érdekessége, hogy minden harmadik magyar (35 százalék) önként részt venne egy másik bolygó kolonizálásában. Százból huszonnyolcan pedig beleegyeznének, hogy az agyuk közvetlenül kapcsolódjon az internethez. Ezek az adatok világszinten is hasonló arányt mutatnak (36% és 30%).
Az MI-fejlesztések iránti attitűd pozitív irányba mozdult el. Míg tavaly még 39 százalék, idén már csak 28 százalék használná a mindennapokban az MI-asszisztenst például a határidőnapló kezelésére vagy házimunkára. Ugyanakkor egyre többen fordulnának MI-orvoshoz (44%, tavaly: 39%) vagy MI-pszichológushoz (22%, tavaly: 18%).
Kapcsolódó cikkeink
Az AI kilépett a chatablakból: 2026-ban már helyettünk foglal, vásárol és dönt
🎧 Hallgasd a cikket: Lejátszás Szünet Folytatás Leállítás Nyelv: Auto…
Tovább olvasom >Fejlesztő digitális munkatárs, aki önállóan dolgozik – szintet lépett az AI
🎧 Hallgasd a cikket: Lejátszás Szünet Folytatás Leállítás Nyelv: Auto…
Tovább olvasom >További cikkeink
Fókuszban a hazai halágazat a SIRHA Budapesten
🎧 Hallgasd a cikket: Lejátszás Szünet Folytatás Leállítás Nyelv: Auto…
Tovább olvasom >Ahol a búza lisztté és adattá is válik: így digitalizál a hazai malomipar
🎧 Hallgasd a cikket: Lejátszás Szünet Folytatás Leállítás Nyelv: Auto…
Tovább olvasom >Hódítanak a magas proteintartalmú termékek
🎧 Hallgasd a cikket: Lejátszás Szünet Folytatás Leállítás Nyelv: Auto…
Tovább olvasom >



