A hazai bruttó hozzáadott érték egy százaléka a Tescohoz kapcsolódik

Zártkörű sajtóbeszélgetésre hívta 2012. november 14-én a Tesco médiapartnereit. Az egybegyűlteket Pálfalvi Márta, a Tesco kommunikációs igazgatója köszöntötte és elmondta, hogy azzal a céllal kérték fel a Századvég Gazdaságkutató Intézetet, hogy mélyebben feltárják a Tesco tágabb értelemben vett nemzetgazdaságban betöltött szerepét, rávilágítva az indirekt hatásokra, makrogazdasági kontextusra.

Az eseményt megtisztelte jelenlétével Gerendás János, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságtervezésért felelős helyettes államtitkára, aki kiemelte, hogy a kiskereskedelmi láncok a politikai közbeszéd tárgyai is, többek között a multinacionális láncokhoz kötődő koncentrációs folyamatok okozta problémák és lehetőségek kapcsán. A kiskereskedelmet a magyar gazdaság ütőerének nevezve, az államtitkár helyettes elismerően nyilatkozott a hálózatok újító, innovatív megoldásokat meghonosító, versenyképes árakat felvonultató előnyeiről. Ugyanakkor összegezte a negatív hatásokat, amik a kisebb hazai kereskedőket és magyar termelőket érték. Verseny alapú gondolkodású szakember lévén Grendás János az előnyök, a kikényszerített innovatív lépések, fejlesztés, hozzáadott érték növelés jelentőségét értékelte, főként az utóbbi évek aktivitásainak fényében. Az államigazgatás szabályozó és támogató szerepe újfajta partnerségekben is megnyilvánul a magyar kistermelők, beszállítók versenyképességének érdekében.

Várkonyi Gáspár, a Századvég operatív igazgatója a tanulmányhoz kötődő másfél évet kalandosnak nevezte, hiszen ilyen kutatás még nem készült hazánkban, hogy az egyik legjelentősebb  kiskereskedelmi szereplőt ilyen tág összefüggésekben jellemezzék. Ez tanulási folyamat volt mindkét fél számára.

Gerard Gray, a Tesco-Global Áruházak Zrt. vezérigazgatója visszatekintett a Tesco Magyarországon töltött 18 évére és saját 2011 márciusa óta végzett tevékenységére. Kifejezte a Tesco elkötelezettségét hazánk iránt, ami abban is megnyilvánul, hogy nagy és jó márkaként a magyar lakosság javát szolgálja. A számok és tények bizonyítják mindezt, hiszen a Tesco közvetlenül, közvetve és indukáltan összességében 30 000 embert foglalkoztat, így a második legnagyobb munkáltató. A magyar KKV egyik legnagyobb partnere, , az ország egyik legnagyobb adófizetője és külföldi befektetője. A KKV szektor iránti elköteleződést a Beszállítói Fórumokon feltünt helyi beszállítók segítése, országos majd nemzetközi piacokra juttatása jellemzi leginkább. Ez a program a továbbiakban még erősödik és felgyorsul, aminek a 2012 november 15-én megrendezendő első Beszállítói Akadémia is ékes példája. Olyan területeken nyújtanak fejlődési lehetőséget, ahol a KKV-knak eddig nem volt tapasztalatuk, leginkább a nemzetközi megjelenéshez szükséges élelmiszerbiztonsági előírások, marketing, export, kapacitás tekintetében.

A Tesco a bruttó nemzeti hozzáadott érték 1%-át adja!

Kerekes György, a Századvég szakértője mutatta be a 80 oldalas tanulmány fő következtetéseit. Kiemelte, hogy

• a bruttó nemzeti hozzáadott érték kb. 1%-a kapcsolatba hozható a TESCO tevékenységével.
• A TESCO részesedése az iparág hozzáadott értékéből magasabb, mint a részesedése az iparágban (11% vs. 8%)

• A közvetlen GDP-hozzájárulás 53%-át centralizálta a kormányzat (a 71Mrd forint befizetett adó ÁFA, szektoriális különadó, szja, iparűzési adó, társasági adóból tevődik össze)
• A kiskereskedelmi szektor befektetéseinek 22-30%-át adta a vizsgált években a TESCO
• A TESCO csaknem 30.000 foglalkoztatottal növelte 2010-ben az aktív népesség létszámát, ami csaknem 1%-a az aktív népességnek
• A TESCO a munkanélküliséggel leginkább sújtott korcsoportokban foglalkoztat a nemzetgazdaság más szereplőinél arányaiban jóval többet – férfiak és nők esetén is. Ráadásul a munkaerőpiacon leginkább kiszolgáltatott rétegek számára teremt új munkahelyeket a TESCO – a munkanélküliek csoportján belüli arányokhoz viszonyítva
• A magyar beszállítók arányának növelésére a TESCO egyik fő célkitűzése, megvalósulását mutatja, hogy a magyar termékek aránya a TESCO-ban magasabb, mint átlagosan a többi nemzetközi láncnál, a Századvég által vizsgált, KSH fogyasztóim kosár alapján összeállított kategóriákat illetően.
• A forgalomban mérhető arányához képest a TESCO jelentős beruházásokat hajtott végre az elmúlt években. A beruházások olyan hátrányos kistérségeket is érintenek, ahol más érdemi beruházás nem történik, így Somogy, Nógrád, Hajdú-Bihar és BAZ megyében is.

Lapunk kérdésére Gerry Gray elmondta, hogy a 2010-es válságadó, ami 20%-os piacrésze ellenére a Tescot súlytotta 50%-ban, az addig évi 40 milliárd forintos beruházásokat felére zsugorította és a tulajdonos beruházási megtérülésbe és Magyarországba vetett bizalmát is megrendítette. A vezérigazgató azonban úgy gondolja, hogy a megkezdett programok következtében a beruházások visszatérhetnek a válságadó előtti szintre.

Másik kérdésre válaszolva Gray úr kifejtette, hogy más országban is készítettek hasonló mélységű tanulmányokat. Példaként az Ír Köztársaságot említette, ahol a kutatás rávilágított, hogy az ország teljes exportjának 10%-át a Tesco biztosítja. A Tesco célja Magyarországon is, hogy nettó exportőrré váljon, ezért tudatosan csökkenti az import termékek arányát, növeli a hazai beszállítást és támogatja a hazai beszállítók külföldre jutását.
nemzetközivé válhassanak.

Tesco infofgrafika megtekinthető itt