Századvég: a háború miatt tovább mérséklődött a konjunktúraérzet áprilisban

Romlott a lakosság és a vállalkozások konjunktúraérzete  Magyarországon

A közlemény szerint a mutató alakulásában az előző hónaphoz hasonlóan most is az orosz-ukrán háború, az ehhez kapcsolódó szankciók, valamint az indukált gazdasági hatások játszottak főszerepet. Az előző hónappal ellentétben azonban most már nemcsak a jövőre vonatkozó kilátások váltak kedvezőtlenebbé, hanem a múlt megítélése is romlott. A konjunktúraérzet érdemi javulása akkor várható, ha a háború befejeződik és a szankciók hatásai is megszűnnek – írták.
A lakossági konjunktúraindex mind a négy alindexe csökkent áprilisban. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatás megítélése, az előző havi 10,6-ről 9,7-re módosult a mutató. A legnegatívabb az eddigiekhez hasonlóan az infláció megítélése, az előző havi mínusz 70,4-ről mínusz 76,3-re zuhant az index. A gazdasági környezet mutatója mínusz 8,8-ről mínusz 12,3-re romlott, míg az anyagi helyzeté mínusz 2,8-ről mínusz 5,9-re esett.
Az infláció megítélésének romlása miatt kedvezőtlenebbé váltak a béremelésekkel kapcsolatos várakozások is a felmérés tanúsága szerint. A következő egy évre az inflációt jelentősen meghaladó béremelést valószínűsít az előző havihoz hasonlóan a válaszadók alig 3,4 százaléka. A márciusi 16,9 százaléknál kevesebben, 13,1 százalék számít az inflációt csekély mértékben meghaladó béremelésre, míg az előző havi 22,2 százalék után 23,1 százalékon alakult az inflációval megegyező béremelést várók aránya.
A vállalati konjunktúramutató négy alindexéből három romlott áprilisban. Javulást a termelési környezetben mértek, ennek mutatója mínusz 4,5-ről mínusz 3,0-ra emelkedett. A jelentős romlás ellenére még mindig legkedvezőbb az iparági környezet megítélése, amelynek alindexe 6,4-ről 0,4-re csökkent. A gazdasági környezet megítélése mínusz 14,0-ről mínusz 20,2-re romlott, miközben az üzleti környezeté mínusz 2,3-ről mínusz 8,9-re esett vissza.
A vállalatok között áprilisra 21,9 százalékról 25,5 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint az ország gazdasági helyzete az elmúlt évben jelentősen, míg 23,5 százalékról 28,2 százalékra azoké, akik szerint kismértékben romlott. A változatlanságot tapasztaló cégek aránya 19,0 százalékról 15,9 százalékra csökkent. Közben a kismértékű javulást tapasztaló cégek aránya 22,5 százalékról 19,8 százalékra, míg a jelentős javulást érzékelőké 11,9 százalékról 8,1 százalékra csökkent. Arra a kérdésre, hogy a cég az elmúlt egy évben mennyivel tudta növelni értékesítési árait, a válaszadók többsége, 41,6 százaléka választotta a 7 százalék feletti mértéket a márciusi 34,2 százalék után – közölte a Századvég.