Szavazott az Európai Parlament a mézjelentésről
A minden érdekelt fél álláspontjának figyelembe vétele mellett elfogadott európai parlamenti állásfoglalás legfontosabb eredménye, hogy a mézhamisítás ügye a figyelem középpontjába került – közölte Erdős Norbert a Fidesz EP-képviselője Brüsszelben, magyar újságíróknak nyilatkozva, miután az EP-képviselők szavaztak a magyar kezdeményezésre elkészült mézjelentésről.
A képviselő elmondta, a méhek, a méhészek és a méz védelmében elfogadott állásfoglalás jelentősége nem csak az, hogy az Európai Unió (EU) felveszi a versenyt a kontinensen kívülről, például Kínából behozott mézekkel szemben, hanem meg is védi az uniós termékeket azokkal szemben. Az unión kívülről, főként a Kínából származó méz mintegy 20 százaléka ugyanis bizonyítottan hamisított – húzta alá.
A hamisítás elleni fellépést a fogyasztók megtévesztésének felszámolása mellett az indokolta, hogy az unióba olcsón behozott termékek miatt a méz piaci ára két év alatt mintegy a felére csökkent – közölte.
Erdős Norbert elmondta, sokan visszaélnek egyebek mellett a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 2011-es rendelet nem kellően szigorú előírásaival, az „EU-s és EU-n kívüli mézek keveréke” címke alkalmazásával. A kezdeményezett szabályozás szerint a csomagolás címkéjén azt kellene feltüntetni, hogy a végtermékben felhasznált EU-n kívüli méz melyik harmadik országból, vagy országokból származik, továbbá azt, hogy a kiszerelt termékben ez a tétel pontosan milyen százalékos arányban van jelen – tette hozzá a képviselő.
Az 560 szavazattal 27 ellenében 28 tartózkodás mellett csütörtökön elfogadott európai parlamenti állásfoglalás a hamis méz behozatalának megszüntetése érdekében több javaslattal él. Egyebek mellett kimondja, hogy az EU és tagállamai fektessenek többet a méhek védelmébe és a termelők támogatásába. Állítsanak össze a méh-elhullás elleni küzdelemre vonatkozó cselekvési tervet, támogassák az inváziós fajokkal és betegségekkel szemben ellenálló méhfajok létrehozását, tiltsák be azokat a növényvédőszer-hatóanyagokat, amelyek bizonyítottan veszélyt jelentenek a méhek egészségére, valamint hozzanak létre a permetezési időszakokra vonatkozó korai előrejelző rendszert.
A dokumentum szerint a nemzeti méhészeti programokra elkülönített uniós költségvetési támogatás összegét 50 százalékkal meg kell emelni és új támogatási rendszert kell bevezetni a 2020 utáni közös uniós agrárpolitika keretében.
Annak érdekében pedig, hogy az import méz megfeleljen a magas európai minőségi elvárásoknak, harmonizálni kell a külső határokon és a belső piacon végzett ellenőrzéseket. Minden importált mézet tesztelni kell, valamint szigorítani a nyomonkövethetőségi követelményeket. A mézhamisítások kiszűrése érdekében hatékonyabb laboratóriumi módszerekre, valamint szigorúbb szankciók bevezetésére van szükség. A javaslat kimondja, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások során a méz és egyéb méhészeti készítmény minősüljön „érzékeny terméknek” és ezeket lehetőség szerint zárják ki a tárgyalások köréből.
Az Európai Unió területén mintegy 600 ezer uniós termelő közel 200 ezer tonna mézet termel évente, ezzel az EU Kína után a második a világon. A legnagyobb termelő Románia, Spanyolország és Magyarország. Évente 200 ezer tonna import érkezik Kínából, Ukrajnából, Argentínából és Mexikóból. Az Európai Bizottság felmérése szerint a tesztelt import méz 20 százaléka nem felel meg az uniós elvárásoknak. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Az Európai Bizottság mezőgazdasági és élelmiszeripari ütemterve garantálja az EU élelmiszerbiztonságát
Az Európai Bizottság által februárban elfogadott mezőgazdasági és élelmiszeripari ütemterv…
Tovább olvasom >Uniós biztos: az Európai Bizottság mezőgazdasági és élelmiszeripari ütemterve garantálja az EU élelmiszerbiztonságát
Az Európai Bizottság által februárban elfogadott mezőgazdasági és élelmiszeripari ütemterv…
Tovább olvasom >Hasznos információk és tartalmak a száj- és körömfájásról – röviden
A már Magyarországon is megjelent ragadós száj- és körömfájás egy…
Tovább olvasom >További cikkeink
Országos Kereskedelmi Szövetség: az árrés nem profit!
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kereskedő tagvállalatai az elmúlt…
Tovább olvasom >Orbán Viktor a Kossuth Rádióban: a kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési árra
Március közepétől a kormány 10 százalékban maximalizálja az árrést 30…
Tovább olvasom >GKI Elemzés: Miért drágulnak folyamatosan az élelmiszerek?
Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott az alapvető élelmiszerek –…
Tovább olvasom >