Szárazság, technológiai verseny és összefogás: beindult a hazai dinnyeszezon

Csizmadi Imre, a NAK Kertészeti és Beszállítóipari osztályának elnöke elmondta: az ország több pontján öt hete nem esett eső, ez pedig jelentős hatással van a termés mennyiségére és minőségére. Az öntözés ugyan sok helyen segít a károk mérséklésében, de így is várható a gyümölcsök kisebb mérete és a hozam csökkenése. A dinnyetermesztők ennek ellenére nagy erőfeszítéseket tesznek, amit a szakember szerint tisztességes felvásárlási árakkal is el kellene ismerni.

Az elmúlt időszak technológiai fejlesztéseinek köszönhetően idén a görögdinnye-termőterület 10 százalékkal, 3700 hektárra bővült, míg a sárgadinnye esetében 15 százalékos bővülést regisztráltak, közel 500 hektárra. A piac azonban egyre koncentráltabb, így Csizmadi Imre hangsúlyozta: hosszú távon csak összefogással maradhat versenyképes a hazai ágazat.

A sajtóeseményen Varga István, a FruitVeB alelnöke is felszólalt, aki szerint a hazai dinnye továbbra is az egyik legnépszerűbb nyári gyümölcs, ugyanakkor a jövő a modern technológiát alkalmazó, hatékony gazdáké. Az extenzív, elavult módszereket használó termelők fokozatosan kiszorulhatnak a piacról. A klímaváltozás következményeként a magyar termelési viszonyok egyre inkább mediterrán jellegűvé válnak, ami új kihívásokat és versenyhelyzetet teremt.

Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke arról számolt be, hogy a magyar dinnye már két hete jelen van a piacon, de az igazi szezon csak most kezdődik. Július 13-tól országszerte elérhető lesz a hazai termés, és arra kérte az üzletláncokat, hogy a magyar dinnye kapjon előnyt az importtal szemben a polcokon.

A szakmai esemény konklúziója világos: a magyar dinnyetermesztés helyzete stabil, de a jövője egyre inkább azon múlik, hogy képes-e alkalmazkodni a vízhiányhoz, korszerűsíteni a technológiákat, méltányos árakat biztosítani a gazdáknak, és egységes ágazati együttműködéssel fenntartani a versenyképességet – itthon és az exportpiacokon egyaránt.